Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

Fodor Oszkár színigazgató évadkezdése az 1929/1930. évi színi évadban – a helyi sajtó tükrében 2. rész

Pécsi Nemzeti Színház, 1930-as évek (Forrás: Fortepan – Höfler Tibor gyűjteménye)

Az első részben az 1929/1930-as színházi évadot bevezető, a sajtóban megkezdett, a helyi közvéleménynek szóló híradásokról szóltam, – amely kiterjedt mind a színigazgató és a színházi vezetés, mind az eljövendő műsorterv, mind a „színházi gárda” évad-megelőző tevékenységére. További folytatásként elsőnek a Pécsi Napló (1892-1944) 1929. október 9.-i számának „Színház”- rovatában megjelent híreket idézem föl. Arra, hogy nemsokára gyakorlatilag is megkezdődik a színi évad, az utalt, hogy egyszerre több, rövidebb cikk tudósított erről. Nézzük tehát a következő napi, tulajdonképpen külön cím nélküli (de az első pár szót mindig vastagítván kiemelő) híradásokat. (Sajnos, az újság gyakorlata a darabcímek leírásánál itt is folytatódott, ugyanis ekkor sem tették a legtöbbször idézőjelbe az előadás-címeket.)

Fodor Oszkár (Forrás: 100 pécsi évad 1995 – A szerző fotója)

„– Mit susog a fehér akác előadására már elkészültek az új díszletek. Az operett együttes a legprecízebb összetanulással – hiszen Baján már tíz előadást ért meg a darab – várja a megnyitó-estet. Fejér Erzsi, Harczos Irén primadonnák, Márkus Lajos bonvivant (sic!), Mikes Anny, Simor Ági, Tamás Mária, Honthy Sándor új tagok bemutatkozása mellett a régi kedvenceket: Kormos Ferenc, Károlyi Vilmos, Nádassy Mici, vitéz Bánky Róbert, Zelenay Józsefet is viszontlátjuk. Erdélyi Mihály hangulatos operettjéből igazi fővárosi színvonalon álló előadást produkált a zseniális főrendező, és a munkában lelkes segítőtársa, G. Nagy Tibor karnagy. A prózai együttes bemutatkozása Herczeg Ferenc remekművében, az Árva László király című színműben lesz.”

Az ezt követő cikk így kezdődik: „– Csütörtökön nyílik meg a színházi pénztár.” És így folytatódik: „A pécsi színtársulat tagjai péntek délben érkeznek meg, és este már próbálnak a nagyszínpadon vitéz Jakabffy Dezső főrendező vezetése mellett. A Mit susog a fehér akác, hogy sorozatos előadásai után a pécsi színpadon még gazdagabban, színesebben kerül a pompás operett bemutatóra. A pénztár csütörtökön délelőtt fél 10 órakor nyílik meg. Hivatalos pénztári órák: délelőtt fél 10, fél 1-ig és délután 3-5 óráig. Telefonon is rendelkezésre áll a pénztár. Telefonszám: 4-36.”

Ezt a két, „közepes terjedelmű” cikket három rövid követi, amelyek már egy-egy fontos részletkérdésről szólnak. Az első, (egyben sorrendben negyedik): „A színházi bérletek ügyében Fodor Elek h.(elyettes) igazgató a színházi irodában és a színház telefonján (4-36) a rendes hivatalos órák alatt rendelkezésre áll.” A második, (egyben sorrendben az ötödik): „– Megnyitó előadás. A szombat esti megnyitó előadást – érthetően – a legnagyobb érdeklődés előzi meg.” A harmadik, (egyben sorrendben a hatodik): „– Bútorozott szobák – amelyek a színtársulat számára kiadhatók – bejelentését kéri a színházi iroda.” (Ez utóbbi közlés az előző részben már ismertetett rövid cikkre utal: ugyanis a színházi vezetés a lakással nem rendelkező tagjaikat így akarta bérelt lakáshoz juttatni.)

Harczos Irén (Forrás: Wikipédia)

A színre kerülő, évad-indító előadások szerzői közül Erdélyi Mihály (1895-1979) a maga kora „jolly joker-e” volt, ugyanis színész, színházigazgató, színpadi szerző, rendező és balettmester volt egy személyben! Herczeg Ferenc (Franz Herzog, 1863-1954) jelentőségét pedig nem kell külön kiemelni.

Az eddig szerepelt színházi nevek közül természetesen Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) színigazgató nevét kell kiemelnünk. Sajnos, helyetteséről, egyben a színház gazdasági főnökéről, Fodor Elekről nem sokat tudunk eddig. Még az sem biztos, hogy az igazgató testvére volt, mivel az őróla eddig tudott adatok szerint ilyen nevű testére nem volt. Az azonban biztos, hogy az 1927/1928-as évadtól az 1935/1936-os évadig töltötte be Fodor Elek ezt a magas tisztséget. Vitéz Jakabffy Dezső (Zsigmond Ferenc, 1895-1965) színészről, főrendezőről szintén sokat tudunk. Az ekkor fölsorolt színészek közül Bánky (Buchstabler) Róbert (Nándor Alfonz, 1894-1981) színész, színigazgató, Harczos (Herzner) Irén (1905-1978) primadonna – nem mellesleg 1933-tól Fodor Oszkár hitvese –, Márkus Lajos (1902-1963 után) adatait ismerjük, megtoldván Károlyi Vilmossal, akinek 1901-es születési évét tudjuk.

Zöldhelyi Anna (Forrás: Wikipédia)

„Uggorggyunk” (ahogy a „Légy jó mindhalálig”- béli legendás Pósalaky bácsi mondaná) a Pécsi Napló 1929. október 10.-i számának „Színház” – rovatához. Ezen a napon szintén folytatódott a „színházi hírek dömpingje”, a helybéli közvélemény tájékoztatására több cikk tudósított gyors egymásutánban.

Itt az első: „– A színház első előadását olyan felfokozott érdeklődéssel várja a publikum, amilyenre még alig volt példa. A szombat esti előadáson a Mit susog a fehér ákác (sic!) kerül bemutatóra. Fejér Erzsi, Harczos Irén primadonnák, Márkus Lajos bonvivant, Mikes Anny, Simor Ági, Tamás Mária, Honthy Sándor új tagok bemutatkozása mellett a régi kedvenceket: Kormos Ferenc, Károlyi Vilmos, Nádassy Mici, vitéz Bánky Róbert, Zelenay Józsefet is viszontlátjuk. Erdélyi Mihály hangulatos operettjéből igazi fővárosi színvonalon álló előadást produkált a zseniális főrendező, és a munkában lelkes segítőtársa G. Nagy Tibor karnagy. A prózai együttes bemutatkozása Herczeg Ferenc remekművében, az Árva László király című színműben lesz.” Ez alatt új hír következett: „Megnyílt a színházi pénztár. A pécsi színtársulat tagjai pénteken délben érkeznek meg és este már próbálnak a nagyszínpadon vitéz Jakabffy Dezső főrendező vezetése mellett. A ’Mit susog a fehér ákác’ (sic!) sorozatos bajai előadásai után a pécsi színpadon még gazdagabban, színesebben kerül a pompás operett bemutatóra. A pénztár ma délelőtt fél 10, fél 1-ig és délután 3-5-ig. Telefonon is rendelkezésre áll a pénztár. Telefonszám: 4-36.”

Bánky Róbert (Forrás: Wikipédia)

Nézzük most a Pécsi Napló 1929. október 11.-i száma „Színház” rovatába illesztett három hírt. Az első, nagyobb terjedelmű hír: „– Mit susog a fehér akác. A legkedvesebb operettek egyikével nyitja meg a színház ez évi idényét, amelyben annyi ragyogás, üdeség, magyaros hangulat, s főképpen annyi derű van, hogy színházi esténket ünnepi szórakozássá avatja. Harczos Irén és Fejér Erzsi primadonnák mellett Márkus Lajos az új bonvivánt is ez estén mutatkozik be a pécsi közönségnek. Mindhárman hamarosan kedvencek lesznek. A régi ismerősök közül Kosmos (helyesen: Kormos) Ferenc, Károlyi Vilmos, vitéz Bánky Róbert, Zelenay József jutottak pompás szerepekhez.

Az új tagok közül még Simor Ági, dr. Honthy Sándor, Mikes Anny, Tamás Mária játszanak az operettben, melyet briliáns, teljesen fővárosi színvonalú előadásban hoz elénk vitéz Jakabffy Dezső főrendező. Az ünnepélyes megnyitás szombaton este lesz.” A második hír már rövidebb: „Árva László király. A prózai személyzet Herczeg Ferenc remekművében, az Árva László király című színműben mutatkozik be. Székelyhidy Adrien az új hősnő, Sármássy Miklós, drámai hős, Márkus Lajos, Kőszegi Géza, Dr. Honthy Sándor, Bojár Lili, Vass Irma, vitéz Bánky Róbert, Danis Jenő, Kormos Ferenc, Károlyi Vilmos, Zelenay József, Endrődy József, Egry Berta, Károlyi Vilmos, játszák (sic!) a dráma jobbnál-jobb szerepeit.” Végül az utolsó, tényszerű fontos gyakorlati hírközlés: „– Pénztár nyitva délelőtt ½ 10 – ½ 1-ig, délután 3-5-ig. Telefon: 4-36.”

Sármássy Miklós (Forrás: Wikipédia)

A drámai bemutató szereplői közül Székelyhidy Adrienne (Herfurth Ottóné, 1902-1981), Sármássy Miklós (1901-1963), Vass Irma (1891-1974), Danis (Daniss) Jenő József (1886-1963) adatai tudhatók még az előzőek mellett.

Most következőként a Pécsi Napló 1929. október 12.-i számának (szokás szerint) a „Színház” rovatban napvilágot látott „Megnyitó előadások” című első cikkét közlöm. „Csütörtök délelőtt megnyílt a színház pénztára, s már árusítja az első hétre a jegyeket. Fodor Elek h.(elyettes) igazgató vitéz Jakabffy  Dezső főrendező társaságában a műszaki személyzet nagy részével már csütörtökön, a színtársulat tagjainak nagyobb csoportja ma  délelőtt megérkeztek, és megindultak a színpad dekoratív munkálatai. Kellemes lesz a pécsi közönség meglepetése, mert a Mit susog a fehér akác előadásán olyan látványosságban lesz része, hogy az első estétől kezdve megszereti a színházat, s azt a lelkes művészgárdát, amely brilliáns (sic!) játékával páratlanul áll a vidék színészetében.”

Danis Jenő (Forrás: Wikipédia)

A következő híradás szintén fontos tényeket közölt. „A pécsi színtársulat búcsúja Bajától” kiemelt szavak után a következőket olvashatták az érdeklődő pécsiek: „A pécsi (sic!) Nemzeti Színház társulata, mely a nyár folyamán Fodor Oszkár igazgatása mellett tartott úgy erkölcsi, mint anyagi siker mellett igen nívós előadásokat, most búcsúzkodik a bajai közönségtől. Míg a társulat 67 tagja a mai déli vonattal már városunkba érkezett, hogy a szombat esti megnyitó előadás előkészületeiben részt vegyen, 50 tag még Baján időzik. Rózsa Bözsi búcsújátéka ma, péntek este a Bölcsődal című vígjátékban volt. Zöldhelyi Anna, a primadonna a Pista néniben köszön el Baja városától szombat este, és a vasárnapi utolsó két előadás keretében.” Az itt említett művészek közül még Zöldhelyi Anna (1897-1965) életének fontosabb eseményeit ismerjük. Az utolsó híradásból a bajai helyzeten túl azt is megtudhatjuk, hogy a társulat akkor 67 már ittlévő-, + 50 Baján tartózkodó-, tehát összesen 127 főből állott a vezetői, a művészi és a technikai-adminisztratív személyzetet összesítve az indulásnál!

Az ez után leírt harmadik közlemény már a következő heti színházi műsort ismerteti „A színház heti műsora” cím alatt:

Márkus Lajos (Forrás: Wikipédia)

„Szombat: Mit susog a fehér akác.
Vasárnap délután: Mit susog a fehér akác.
Vasárnap este: Mit susog a fehér akác.
Hétfőn: Mit susog a fehér akác.
Kedden: Mit susog a fehér akác,
Szerdán: Mit susog a fehér akác.
Csütörtökön: Árva László király.
Pénteken: Árva László király.”

Amint olvashatjuk, akkor hétfőn is tartottak előadásokat. Azt láthatjuk, hogy a fontos közlések kiterjednek a színházi vezetés személyei mellett a színészek (ezen belül külön az új-, és külön a régi tagok) kiemelésére, több, egymást követő tudósításban történő ismételt (többször azonos szövegű) közlésére. Természetesen az országos és a helyi színháztörténetet földolgozó művek, közlemények, újságcikkek tartalmaznak adatokat a pécsi színjátszás története mellett a nálunk bemutatott előadásokról, az azokat megvalósító színházi szakemberekről, az azokban szerepelt színészekről, énekesekről, de a konkrét életpályák összeállításánál meg nagy hiátusaink vannak.

Baja belvárosa Anno (Forrás: Wikipédia)

És eljött végre a várva-várt 1929. október 12.-i nap, az első operett-bemutató. A (mai kifejezéssel) profi módon beharangozott évad-kezdési „hír-özönt” megkoronázó művészi kritikát olvashatták azok is erről másnap, akik látták, de legfőképpen azok, akik helyhiány miatt nem jutottak be. Ehelyett azonban mégis a Pécsi Napló 1929. október 13.-i száma „Színház” rovatának „Színházi iroda hírei:” kerüljenek terítékre, mert ez a híradás fontos további közléseket tartalmaz. „Egész színházi hetünket a virágillatos ’Mit susog a fehér akác’ operett-újdonság nagysikerű előadása dominálja. Annyira nagy az érdeklődés, hogy az új operett előadás sorozatát nem szakítja meg az igazgatóság, és így csütörtökön is az első nagy operett-sláger lesz műsoron. Pénteken egyelőre egyetlen egyszer kerül kitűnő beállításban színre. Herczeg Ferenc: ’Árva László király’ drámája, amely egyúttal a prózai együttes bemutatója is.

Baja Dunai kikötő Anno (Forrás: Wikipédia)

Szombaton újból két primadonnát fog megismerni közönségünk. Zöldhelyi Anna, az országos nevű, úgynevezett nagy primadonnákból való, akik jönnek, – látnak és győznek. Jánossy Terka pedig most indul arra az útra, ami a primadonna-sikerek felé vezet. A ’Víg özvegy’, Lehár Ferenc legszebb muzsikája, és felújításnál a színház tekintetbe veszi az újabb igényeket, és így tele tűzdelte a rendezői trükkök és táncok sok szép számával.”  A cikk végén szereplő Jánossy Terka születési idejét (1905) ismerjük, az is föltárt, hogy először 1920. szeptember 14.-én Szerencsen, kardalos nőként lépett színpadra. Lehár Ferenc (1870-1948) remekműve pedig arra volt biztosíték, hogy az új igazgató „biztosra megy”, sikerdarabokkal sikereket akar elérni biztos kézzel szerződtetett alkotó társaival. De ne szaladjunk előre, mivel a következő részben a bemutató recenziójával kezdek majd…

(Folytatása következik)

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés