A hóhányó • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

A hóhányó

 

                            A HÓHÁNYÓ

 

                           Egész életemben

                              Bort ittam és vizet prédikáltam

                             Egy pocsolyában tocsogtam lucskosan

                           Locsogtam hosszasan Blaszfém Istenekkel

                            S bizony tél lett mire felnőttem

                             Vénségemre belepett a hó

                              Most már csak a tavaszt várom

                               Síromon nőjön hóvirág

                                S legelje vígan lelkemet

                                 Egy hullarészeg hintaló

                                

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS