III. rész: Auguste Renoir két háza
Renoir: Önarckép
Auguste Renoir 1841. február 25-én született Limoges-ban. Három évvel később a család Párizsba költözik. 1854-ben Auguste egy porcelángyárban tanulja a porcelánfestő szakmát. Olyan ügyes, hogy ráragasztják a „Monsieur Rubens” nevet. Mint a kor valamennyi festője, Renoir is a Louvre festményeit másolja, hogy elsajátítsa a mesterek tudását. 1862-ben sikeres felvételi vizsgát tesz a Szépművészeti Főiskolán. 1868-ban a párizsi Szalonban kiállítja Lise napernyővel című festményét, amit Zola lelkesen üdvözöl, ám a kritikusok fanyalognak. A modell Lise Tréhot volt, akitől Renoirnak két gyermeke született.
Renoir: Lise napernyővel
1874 és 1878 között az impresszionistákkal állítja ki festményeit. Ebből az időből származik az 1879-ben festett egyik legismertebb képe, a Bál a Moulin de la Galette-ben.
Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben
Renoir Monet és Sisley mellett az elsők között csatlakozott az úgynevezett ’plein air’ festészethez, amelynek követői a műtermi alkotás helyett festőállványukat a szabadban állították fel.
Renoir Essoyes-ban
1880-ban Renoir harminckilenc éves és a Montmarte egyik műtermében dolgozik, amikor egy alkalommal a rue Saint Georges-ban lévő tejboltban találkozik egy Essoyes-ban született lánnyal, Aline Victorine Charigot-val. A nála tizennyolc évvel fiatalabb lány szépsége megragadja, és arra kéri, legyen modellje. A modellből később feleség lesz és három, később neves művész anyja. Pierre színész, Jean filmrendező, Claude pedig keramikus lesz. 1885-ben Aline elviszi Renoirt Essoyes-ba, ahol az alig hétszáz lakosú, csodálatos adottságú település megragadja a festő fantáziáját, és ettől kezdve harminc éven át minden nyarukat itt töltik. 1896-ban megvásárolják a házat, ahol Renoir számos festményét alkotta meg.
Essoyes és a település Renoir festményén
Renoir háza Essoyes-ban és festményén
A ma múzeumként működő házban megtekinthetjük Renoir műtermét, hálószobáját és más szobákat, ahol a művész feleségével és gyermekeivel élt. A műtermet 1906-ban építtette meg Renoir a kertben, hogy ne zavarja a gyerekeket játékuk közben.
Renoir műterme
A konyha a feleség, Aline birodalma volt. Vendégeit elkényeztette finom ételeivel. Azt mondták róla, hogy született szakácstehetség volt, és hogy egész Párizsban az ő főztjei voltak a legízletesebbek. Ennek ellenére Aline mindig az a szerény lány maradt, aki annak idején parasztok gyermekeként írni és olvasni tanult Essoyes falusi iskolájában, majd pénzkereső foglalkozást választott és varrónő lett. Számára a konyhaművészet egyfajta önmegvalósulást jelentett.
Aline konyhája
Renoir szobája külön említést érdemel, mivel elárulja a művész egyéniségét. Renoir ugyanis szerette az intimitást, nem tűrte, hogy rányissanak mielőtt felöltözködött. Így, bár közel egymáséhoz, külön hálószobája volt neki és feleségének. Az ágyát gondosan az ablak felé fordította, hogy a felkelő nap ébressze fel reggelenként. Íróasztalán és a könyvespolcon többek közt Alexandre Dumas és Joseph Balsamo könyvei hevertek. Akkor is lement a földszintre reggelizni, amikor már beteg volt, mert nem akarta szétszórni a morzsákat az ágyban.
Renoir szobája
Renoir jól érzi magát a barátságos környezetben, távol Párizstól. Berthe Morisot-nak írja: „Most éppen Champagne-ban „parasztoskodok”, hogy meneküljek a drága párizsi modellektől. Mosónőket festek a folyó partján.”
Renoir: Mosónők
Collettes
Jóllehet első impresszionista kiállításait a kritika kedvezően fogadta, igazi elismertséget Renoir akkor szerzett, amikor a Côte d’Azure-ön letelepedett. Választása azért is esett a Nizza melletti településre, Cagnes-sur-Mer-re, mert 1892-től reumás ízületi gyulladásokkal bajlódott, és a földközi-tengeri klíma kedvező volt egészségi állapotára. 1908-ban egy olaj- és narancsfákkal, valamint egy rózsakerttel díszes parkban építtetett egy Collettes elnevezésű házat, csodálatos panorámával a tengerre, Antibes-ra és a középkori városra, Cagnes-sur-Mer-re. Felesége, Aline és három fia, Pierre, Jean és Claude is vele költözik a házba, amelyben Renoir nem kisebb művészeket lát vendégül, mint Rodin, Bonnard, Matisse, Modigliani, Picasso és Monet. A település fiataljai állnak szolgálatára és lesznek modelljei.
Cagnes-sur-Mer és Renoir: Cagnes-sur-Mer teraszai
Renoir háza ma múzeumként működik. Megőrizték a művész eredeti tárgyait, a ház teljes berendezését. A falakon számos, felbecsülhetetlen értékű Renoir-festmény látható.
A Renoir Múzeum és a ház Renoir festményén
A Renoir Múzeum festményei
A Renoir Múzeum. A műterem
A Renoir Múzeum egyik különleges festménye a Nagy fürdőzők. A művész négy éven át dolgozott rajta, több tanulmányt is készített hozzá. A képen három fiatal lány látható egy tó partján. Ketten már kijöttek a tóból, a harmadik még a vízben van. A bal oldalon lévő lányalakot a művész Aline Sharigóról festette, akit később feleségül vett, míg a másik, a parton ülő lány Renoir egyik modellje, Suzanne Valadon.
Renoir: Nagy fürdőzők
Az idős korára tolószékbe kényszerült Renoir már nem bírta tartani ecsetjét, ezért azt a kezéhez kötözték. Híres filmrendező korában fia, Jean Renoir így emlékszik vissza apja utolsó napjaira: „Leültettük tolószékébe, és még két nappal halála előtt is ragaszkodott ahhoz, hogy kivigyük kertjébe és hozzáfogott egy tájképhez. Nézte az olajfákat és olybá tűnt, mint aki belefeledkezik az olajfákba, de szenvedett, rettenetesen szenvedett. Ő, aki sohasem panaszkodott, időnként felnyögött. Rátettük a vásznat festőállványára, kinyitottuk festékesládáját, nagyon tiszta palettája már készen állt, kezébe tettük az ecsetet és ő felvitte a színeket a vászonra. Már nem nyögdécselt, szeme ragyogott. Éreztük, hogy a festés boldogsága teljesen áthatotta, és pár perc múlva dudorászni kezdett.”
A súlyos beteg Renoir
Még ilyen állapotban is alkotott, méghozzá olyan remekműveket, mint az 1914-ben festett Tilla Durieux-t.
Renoir: Tilla Durieu
Az érdekesség kedvéért említsük meg, hogy az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump azt állítja, hogy egy eredeti Renoir van birtokában. A Két nővér című képről van szó, amit a művész 1881-ben festett, és 1933 óta a chicagói Művészeti Intézet tulajdona. Hiába próbálja meggyőzni életrajzírója, Tim O’Brien, hogy lévén chicagói, látta az eredeti festményt, Trump makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy az övé a hiteles Renoir-kép.
A Két nővér és Trump a Paris Match riportjában
Hozzászólások