NŐIDŐ
Az Idő persze nekünk dolgozik
Csak kicsit sokat kér érte
Na meg bizony néha
Lopja a napot a léha
Saját múlásán mereng
Ha tán ráncos éveket rabolna
Elhinném róla, hogy rám
Fecsérli magát az óra
Egy ketyegő nő
A bombanő –
Mondjuk, Theodóra
Hozzászólások