Végül Nostradamus becsukta könyvét,
gyertya fény csillant a lehulló könnyén.
papiruszán ott lapult a nagy titok,
kódolt csillagképek meg galaxisok.
Óriások vesztek, csaltak a törpék,
sok egyenest törtek karóba görbék
máglyán tiszták égtek,s lettek oxidok,
átmázolt becsületen lett szó szitok.
Századok pörögtek, hullt már évre év,
feslett jövő kacsintott, ha véget ért,
az új sóhaját elnyomta petárda.
Oda már a könyv, sok lapja elveszett.
A vén jós sírni keresett jobb helyet,
ha a jövőt sejli fel egy-egy ábra.
Hozzászólások