A Tandem Színház egy 2019-ben alapított, a civil társadalom és a színházi alkotók szoros együttműködésén alapuló, pécsi független színház. Az általuk létrehozott előadások célja a különféle civil szervezetek témáinak kihangosítása a nagyközönség felé, a társadalmunkban észlelhető előítéletek csökkentése, az érzékenyítés. Az előadások alkotó folyamatába a civil szervezeteket is bevonják, az előadásokban, vagy az azokat követő beszélgetésekben – ha ez lehetséges – a szervezetek tagjai személyesen is megjelennek.
A Tandem két nyergében egy pécsi színészpáros ül: Bacskó Tünde és Fábián Gábor. Két, Debrecenből elszármazott adys diák, akik időközben sok színházban, sokféle színházi műhelyben és közegben dolgoztak. Külön utakon jártak, míg 2017-ben, Pécsett találkoztak újra, játszottak együtt először, majd 2019 őszén megalapították a Tandem Színházat, ill. az azt fenntartó egyesületet.
Fábián Gábor. Nem, nem a fogathajtó, vagy az operatőr. Ő színész. De írni is szokott. Meg rendezni. És drámatanárkodni. A pécsi Tandem Színház másik tagja.
A Színművészeti, akkor még Főiskola, legelső bábszínész-osztályában frissen végzett volt adys diák, immár diplomás színész sosem lett tagja bábszínháznak. Debrecenbe szerződött 4 osztálytársával együtt. Először Rosencranz volt (1999 Hamlet: Mihályfi Balázs, rend. Lengyel György), aztán operettben is játszott, de kicsit porosnak, elavultnak érezte a debreceni színházi ízlést.
Nyíregyházán már frissebb, valóságos színházi műhelyben dolgozik. Egy-egy előadásra (Üvegcipő, rend.:Tasnádi Csaba, Császár Pál szerepe), kollégákra (Varjú Olga, Avass Attila, Egyed Attila, Széles Zita …) szívesen emlékszik. Olykor különlegesen izgalmas, jó rendezők is érkeznek: pl. Simon Balázs, Koltai M. Gábor vagy épp Bodó Viktor (M, vagy mégsem 2004, Esztrád sokk 2006).
A móriczos évek után a szabadúszásban majdnem abbahagyja, elhagyja a vizet (pályát), aztán Bodó Viktor hívja a Szputnyik Hajózási Társaság fedélzetére az alapításkor. 2008 és 2015 között egy izgalmas, egyedi színházi műhely tagja, annak fontos színészévé válik. A nulláról kezdik, eljutnak Grazba, Berlinbe, Kölnbe, Moszkvába, Parmába. Egyedi, formabontó előadásokat hoznak létre – új színt jelentenek a független színházi palettán. Kiemelkedő szputnyikos Bodó-rendezések: Az óra, amikor semmit sem tudtunk egymásról (2009), Szent Iván-éji álom (2008,) Bérháztörténetek, A Kockavető (2011). Érdekesség: a Szputnyikban 2011-ben újra lehet Rosencranz, Gigor Attila Stoppard-rendezésében (Guilderstern: Jankovics Péter). A Bodó Viktor vezette társulaton belül Pass Andreával megalapítják (2014) a színház alegységét, a Mentőcsónak Egységet, majd ők az utolsók, akik elhagyják (2017) az elsüllyesztett (pénzügyileg ellehetetlenített) „anyahajót”, a Szputnyikot. A három év alatt, többek között Bass Lászlóval „szövetségben”, civil szervezetekkel kooprodukciókban létrehozott előadásokat jegyez, immár íróként, rendezőként, vagy projektvezetőként – is (Szociopoly, Menekülj okosan, Cím nélkül). Megérkezett: tervez, szervez, játszik, felmutat, aktivizál. Cselekvésre, azonnali reakcióra késztetnek ezek a társasjáték formát kutató, formabontó előadásai.
A nagy szakmai kaland után Pécstt települ le családjával, de aktívan keresi az új lehetőségeket is. Itt találkozik Bacskó Tündével, akivel a Szociopoly pécsi változatában játszik, majd a méltatlanul keveset játszott Csikk (rend.: Tölgyfa Gergely) c. előadásban alakítanak először házaspárt. A Mentőcsónak idején először feldolgozott hajléktalanság-témája (Cím nélkül) Pécsett újra megtalálja. Speckó bringaverklijével járja a várost, és a Fedél Nélkül terjesztőire hívja fel a figyelmet. Nem tűrni, tenni próbál. Tündével 2019 novemberében megalapítják a Tandem Színház Egyesületet, s vele a saját színházukat. Első tandemes produkciójuk a Fapados revü, mely hajléktalan szerzők műveiből és két hajléktalanságot megtapasztalt aktivista történeteiből áll össze, akikkel a nézők egy-egy szituációs játék erejéig interakcióba is keveredhetnek…
Ő Fábián Gábor.
Fábián Gábor
Hozzászólások