Harmadik rész: Marc Chagall Párizsa
„Párizs! Édesebben egy szó se hangzik a fülemben, mint a te neved!”
Marc Chagall
Chagall 1887. július 7-én született az oroszországi Vityebszkben, kilencgyermekes, vallásos ortodox zsidó családban. Előbb zsidó iskolában, majd a város orosz gimnáziumában tanult. Tizennyolc évesen, huszonhét rubellel a zsebében, Szentpétervárra utazott, hogy ott folytassa festészeti tanulmányait.
A fiatal Chagall, műtermében
A művészetek fővárosa, Párizs elcsábította: „Saját szememmel akartam látni azt, amiről oly sokat hallottam távolból: a szem forradalmát, a színek rotálását, amik spontán és ötletes módon fonódtak össze a felvázolt vonalak áramlásában. Ezt nem lehetett látni szülővárosomban. A művészet fénye akkor csak Párizsban ragyogott.” 1910-ben érkezett Párizsba, ahol első műtermét a Montmartre-on, egy orosz honfitársa lakásán rendezte be. Később átköltözött a Párizs 15. kerületében lévő Kaptár elnevezésű alkotóházba.
Párizsban kiteljesedett Chagall művészete. Amikor megkérdezték tőle, miért hagyta el Oroszországot Párizs kedvéért, ezt válaszolta: „Művészetem számára Párizs ugyanannyira nélkülözhetetlen, mint a víz egy fának.”
Amikor Chagall a francia fővárosba érkezik, a fauvizmus már kifulladt és megszületik a kubizmus. Felfedezi Robert Delaunay, Jean Metzinger, Henri Rousseau festményeit, barátságba kerül Blaise Cendrars-ral, aki beszél oroszul. Ő mutatja be neki Apollinaire-t és Robert Delaunay-t, akiket elbűvöl az a szabadság, ahogyan Chagall a színeket kezeli. Bár csodálja Picassót, a kubista festészettel nem tud megbarátkozni. Az is bántja, hogy a kubisták nem értékelik műveit. Életem című könyvében leírja, hogy első kiállításakor egyedül Cendrars lelkesedése adott neki erőt: „Végre meggyőzött, hogy dolgozzam csak nyugodtan a nagyképű kubisták mellett és ne törődjem vele, ha levegőnek néznek. És csakugyan nem zavartak. Félelemmel rájuk pillantottam és azt mondtam magamban: ha jó nekik a négyszögletes körte a háromszögű asztalon, hát csak egyék meg.”
Párizs lenyűgözte Chagallt. Számtalan festményen örökítette meg a várost. A Párizs az ablakon keresztül című festménye, mint Chagall valamennyi műve, álomszerű. Az álom a valósággal keveredik. Az ablak, a virágcsokor egy széken, az Eiffel-torony és a házak a valóság elemei. A megfordított vonat, az emberfejű macska, a kétarcú ember, az égből leereszkedő alak, a levegőben fekvő pár az álom világa. A színek sem valóságosak, mint az ember kék arca és keze.
Chagall: Párizs az ablakon keresztül
Az Eiffel-torony jegyesei című festményen az előtérben egy ifjú pár látható, akik egy kakas előtt lebegnek a levegőben. Mellettük egy angyalka hegedül. A háttérben az öltözékükből megítélhetően egy zsidó pár kel egybe. Feltűnő a képen egy nagy fa, a nap és az Eiffel-torony. A kép felső részén egy meztelen nő, egy olvasó fiú, egy tehénfej és egy vonós hangszer tarkítják a festményt. A mű témája nyilvánvaló: a szerelem. Az elemző művészettörténészek azt feltételezik, hogy mindkét pár Chagall és felesége, Bella. Míg a háttérben, a felhőben lévő pár a múlt, az előtérben a jelen házastársai. A premier planban lévő házaspár szoros egymásmellettisége Chagall és Bella erős szerelmét szimbolizálja. Szürrealizmus és kubizmus keveredik a képen. A lebegő alakok, a tehénfej a bőgővel, a kakas a szürrealista látásmódot idézik fel, míg az Eiffel-torony formája kubista hatásról árulkodik.
Chagall: Az Eiffel-torony szerelmesei
„Az én cirkuszom az égben játszódik.” (Marc Chagall)
Chagall számára a cirkusz kimeríthetetlen forrás festményeihez. Az 1950-ben festett A kék cirkusz emblematikus műve. Egy trapéztáncosnő a képen végigterülő világoskék csíkon fekszik. Arca mintha egy lámpával lenne megvilágítva. A kecses, hajlékony nőalak és a zöld lófej egymás mellett Chagall álomvilágát idézi fel. A kép részletei Chagall műveiből ismert motívumok: kakas, hal, hold, hegedű stb.
Chagall: A kék cirkusz
Chagall gyerekkorától kötődik a cirkusz világához: „Elképzeltem az én cirkuszomat a sötétedés után. A szobám közepén volt. Innen került át vásznaimra.” Ambroise Vollard, neves műkincskereskedő egy páholyt bérelt számára a Párizs központjában lévő Téli Cirkuszban, és 1927-ben megrendelt nála egy festményt a cirkuszról. Ekkor a művész több képet is festett a Téli Cirkuszban átélt élményei alapján.
Chagall: Cirkusz
Chagall: Műlovarnő
Hozzászólások