Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
Darvas Lili vendégszereplése 1925-ben
Vígszínház Anno képeslapon (Forrás: Wikipédia)
Keresztény-konzervatív napilapunk, a már sokszor idézett Dunántúl (1911-1944) 1925. április 28.-i száma „Színház” rovatában talányosan homályos, homályosan talányos, „ff” szignóval jelzett „beharangozó” írás jelent meg „Darvas Lili Vendégszereplése.” címmel az előző nap esti bemutatkozásáról. (Az már más kérdés, hogy ezt a címet külön nem emelték ki, csupán erősebb fekete színnel szedték a nyomdában, majd innen folytatódott a beharangozó kritika tovább. Ez volt a gyakorlat a következőkben is. A színművek címeit pedig idézőjel nélkül közölték – a kor szokásaként.) Visszatérvén eredeti témánkra, nézzük, hogyan kezdődött a „cikk-folyam”: „…Darvas Lili, a Vígszínház kiváló fiatal művésznője négy napos vendégszereplését ma Vajda Ernőnek nálunk is sikeresen bemutatott vígjátékával ’A válóperes hölgy’-gyel (sic!) kezdte meg. Bájos, üde, fiatal egyénisége az első pillanattól fogva magával ragadta és lebilincselte a színházat zsúfolásig megtöltő közönséget. Megjelenése csupa fiatalos kedvesség, játéka temperamentumos, élénk, előadása pedig közvetlen természetességével és melegségével hat.
A fiatal Darvas Lili (Forrás: Wikipédia)
Minden felvonás végén szűnni nem akaró tapsviharban adott a hálás közönség igaz tetszésének kifejezést. Az előadás együttese is, amelyet Czobor Imre rendezett, igen jó volt. Czobor Imre a férj szerepében pompásan illeszkedett a művésznő játékához, nagyon kedves volt Hermann Margit Marionja, és Danis Jenő együgyü Ábelje, és igen jó alakítást adott Károlyi István és Klenovits György is. A közönség végig jól mulatott.”
Az, hogy nem mindennapi vendégszereplés volt ez, és nem akármilyen kvalitású fiatal színésznőről van szó, már ez az írás is hűen tükrözte. A további, ez alatt közölt tájékoztatások ezt még fokozták is. „A színházi iroda közleményei” címszó alatt jelentek meg ezek a fontos tudnivalók Darvas Lili (1902-1974) vendégszereplési híreiről, amelyekből nemcsak az akkori, hanem a mai, sőt a mindenkori olvasó is számos tanulságot vonhat le. Először azonban beszéljünk arról a sikerdarab-szerzőről, akinek a műveiben bemutatkozott. A szerző, Vajda (Weisz) Ernő életrajzi adatait böngészve azonban több ellentmondást találunk. A források egyik része születési helyként Komáromot jelölte meg, időpontként pedig 1886. május 27.-ét. A források második része szerint viszont Pápán látta meg a napvilágot 1889. május 27.-én. A halála évében sincs egyetértés. Az „egyik ág” 1954-re, a másik pedig 1964-re „esküszik.” Abban viszont mindegyik „rész” megegyezik, hogy az USA-ban hunyt el. Későbbi életútja a nemzetközi hírnévig vezetett. Bécsben Korda Sándorral (akinek eredeti neve Kellner Sándor László volt, és Sir Alexander Kordaként lett világhírű, 1893-1956) dolgozott együtt Vajda Ernő, majd az „Újvilág”-ban telepedett le, és ott ért el karriert forgatókönyv-íróként, Hollywood-ban. (Írói álneve ott Sidney /Sydney/ Garrick lett.)
Vajda Ernő (Forrás: Wikipédia)
A bemutatkozó írásban Vajda Ernő: „A válóperes hölgy” című 3 felvonásos vígjátékát jelezte az „ismeretlen” újságíró az első darabnak, amelynek premierje 1923. március 3.-án volt a Magyar Színházban. Ha azonban azt közlöm, hogy ezt a művet már 1923. április 26.-án, 27.-én és május 4.-én (!) adták nálunk is Rónai Imre rendezésében, helyi teátrumunk vezetésének sikereként rögzíthetjük ezt a kiemelkedő színházi eseményt sok év távlatából. Az, hogy Vajda Ernő a maga korában népszerű szerző volt Pécsett is (és akkor még nem beszéltem az országos sikerekről), ezek felett, a tények mellett az is mutatja, hogy a művésznő bemutatkozásának második darabja – szintén 3 felvonásos vígjáték – ugyancsak Vajda-mű volt, mégpedig a „Délibáb,” amelynek bemutatóját – koránt sem véletlenül – 1925. január 10.-én tartották a Vígszínházban!
A vendégszereplés dátuma azért is érdekes, mivel 1925. február 27.-én ugyanebben a darabban (!) Vass Irma (1891-1974) alakítását látták a pécsiek. (Az erről szóló első szakmai írás szintén ezen a napon látott napvilágot a Dunántúl-ban.) Az összehasonlítás a két nem azonos szerepkörű színésznő között így is kézenfekvő volt, és ez is a színház remek szakmai-szervezői tevékenységét tükrözte. (Vass Irma pécsi sikerét pedig az szintén világosan jelezte, hogy az 1925/1926-os évadtól Pécsre szerződött „anyaszínésznő”-ként, és nálunk nyitott színészképző iskolát 1933-ban. Filmszínésznői pályája 1939 után 1952-től haláláig tartott, számos film epizód- és karakter-alakításában tűnt föl a filmvásznon…)
Lássuk ezt követően a már jelzett további közleményeket: „Darvas Lilit a mai est forró hangulatában sikerült rábírni arra, hogy pécsi vendégszereplését egy nappal meghosszabbítsa. Így Darvas Lili csütörtökön este egyik legnagyobb alakítását, Rostand Sasfiókját fogja eljátszani.”
Darvas Lili 1926-ban (Forrás: Wikipédia)
„Darvas Lili a Délibábban. Darvas Lili négy estére tervezett vendégfellépte a városban olyan nagyfokú érdeklődést keltett, hogy már szerda estére is elkelt a jegyek nagy része. Hétfőn este a válóperes hölgy címszerepében olyan ünneplésben volt része az illusztris drámai művésznőnek, mely valóban páratlan. Fokozódni fog ez a siker ma este, amikor egyik legkitűnőbb szerepében, a Délibábban lép fel. Egy nagyszerű, bódító fővárosi asszonyt játszik a darabban Darvas Lili, aki egy fiatal, forró szívű diákot elkábít a szerelmével. Nincs a festő palettáján annyi szín, ahány variációban csillogtatja Darvas Lili páratlan, istenadta művészetét ebben a szerepben. Csábító démon, szerelmes asszony, és mindenkor csodálatos fiatalságának nagy művészetében tündöklő.”
„A legszenzációsabb vendégjáték. Darvas Lili, a budapesti Vígszínház nagynevű drámai művésznőjének fellépte, aki ma este a Délibábban lép a pécsi közönség elé. Partnere Czobor Imre lesz. Sándor Júlia, Danis (Jenő), Gulyás (Menyhért)né és Károlyi (István) játszák (sic!) a főszerepeket.”
„A Tüzek. Hans Muller (Müller) naturalista drámájában, a Tüzekben lép fel utoljára Darvas Lili. Úgy a keddi, mint a szerdai estére nagyrészt elkeltek a jegyek.”
Danis Jenő filmen (Forrás: Wikipédia)
A „Délibáb”-ot a színház későbbi „Jolly Jokere”, Danis Jenő (József, 1886-1963) rendezte, majd partneréről, Czobor Imréről kell a továbbiakban szólnom. Czobor Imre (1900-?) az „állandó támaszom”-ban („A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával /1895-1949/” Pécs, 1992. Szerkesztette Futaky Hajna.) színházunk „lírai szerelmes színész” szerepkörében van jelen az 1924/1925-ös évadban. Másodszor Pásztor (Pikler) Árpád színműíró, újságíró, riporter, műfordító (1877-1940) 1924-ben kiadott, „Magnetic” című 5 képes, Danis Jenő rendezte színjátékában találkozhatunk Czobor Imre nevével, amelyet 1925. május 22.-én vittek színre. Ezt az előadást az ő és Károlyi István búcsúelőadásaként „harangozták be.” Kritika szintén megjelent róla a következő napon, mégpedig a szabadelvű-polgári napilapban, a Pécsi Naplóban (1892-1944).
Edmond Rostand (Forrás: Wikipédia)
Feltétlenül meg kell említenem Edmond (Eugéne Alexis) Rostand (1868-1918) költő, dramaturg: „Sasfiók” („L’Aiglon”) című, hazájában 1900-ban bemutatott, ifj. Ábrányi Emil (1850-1920) által fordított verses drámáját. Ez a mű Bonaparte Napóleon (1769-1821) tragikus sorsú fiáról (Napoléon Francois Joseph Charles Bonaparte, rövid ideig II. Napóleon gyermek-császár, 1811-1832), Reichstadt hercegéről, Mária Lujza (1791-1847) fiáról, I. Ferenc (József Károly, 1768-1835) osztrák császár unokájáról szól, amelyben ő alakította a címszerepet – nem először „férfi ruhába bújva!” Hazai színpadokon is volt már hagyománya a női „nadrág-szerepeknek.” Ugyanis az ünnepelt Fedák Sári (Sarolta Klára Mária, 1879-1955, Molnár /Neumann/ Ferenc /1878-1952/ második felesége) 1904-ben a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác (1873-1923): „János vitéz” című daljátékában ő alakította Kukorica Jancsit bő gatyával, karikás ostorral. (…És csak az „isteni” Fedák még további 573-szor!) Siker-partnere Iluskaként Medgyaszay Vilma (1885-1972) volt! …
Sarah Bernhardt a Sasfiók-ban 1900 (Forrás: Wikipédia)
Rostand 5 felvonásos verses drámáját 1910. március 8. óta többször bemutatták már nálunk, előtte 1924. november 6.-án és 7.-én (ez utóbbit délután), ezt követte az 1925. április 30.-i Darvas Lili-előadás. A másik, ismertebb klasszikus műve, a „Cyrano de Bergerac” (1898) a mindenkori férfi színész-óriások „jutalomjátéka.” Ugyanez vonatkozik a „Sasfiók”-ra is, amely kora világhírű színésznő-óriásának, Sarah Bernhardt-nak (1844-1923) adott újabb nemzetközi művész-sikert. Nem véletlen, hogy a feltörekvő, később is sikert sikerre halmozó Darvas Lili szintén jó lehetőséget ragadott meg arra, hogy ebben a darabban tündököljön Pécsett 1925. április 29.-én és május 1.-jén.
Fedák Sári – János vitéz 1904 (Forrás: Wikipédia)
(Fedák Sári és Darvas Lili „kapcsolata” a magánéletben folytatódott. Az akkor már ünnepelt színdarabíró, Molnár Ferenc ugyanis annyira megkedvelte az 1921-től 1924-ig a Magyar Színházhoz szerződött ifjú színésznőt, hogy néki írta az ott bemutatott „Égi és földi szerelem” című színművét, amelyet még több követett. Darvas Lili 1924-ben a Vígszínház tagja lett. Molnár Ferenc miatta hagyta el addigi feleségét, Fedák Sárit, és 1926-ban Darvas Lilivel összeházasodtak. Ne csodálkozzunk hát, hogy a művészi kihívások mellett a Fedák Sárival kapcsolatos színészi-magánéleti rivalizálás is szerepet játszott ebben a „nadrág-szereplésben.”)
A maga korában nagy sikert és egyben nagy fölzúdulást, vita-özönt okozott Hans Müller bécsi drámaíró „Tüzek” („Flamme”) című 3 felvonásos drámája, (nagykállói) Kállay Miklós (1885-1955) fordításában. Olyan hivatásos, Anna nevű utcalány tragédiájáról szól, aki bár „örömét leli foglalkozásában”, de amikor szerelemből egy zeneszerzőhöz költözik, ezt a számára új érzést, és a gyermeke megfogantatását nem tudja lelkileg földolgozni – önkezével vet véget életének. Mindenesetre Darvas Lili bátorsága dicsérendő, hogy egy ilyen akkor „szokatlan” témájú, „tabu-döntögető” drámában föllépett a hagyománytisztelő-katolikus mecsekalji városunkban…
Darvas Lili és Molnár Ferenc (Forrás: Wikipédia)
Darvas Lili nagy színésznő volt – aki „érzelmi eszköztárát,” nőiességét Molnár Ferencnél is sikeresen „vetette be.” Minden esetre azt örömmel szögezhetjük le, hogy a pécsi sajtó lelkendezése, magas hőfokú méltatásai mind akkor, mind a későbbi vendégszereplései során időt állók maradtak „egekbe emelő” soraikkal. Egyébként ezeken a további vendégszerepléseken – korántsem véletlenül –, 1935. május 8.-án Molnár Ferenc „Az ismeretlen lány” című 3 felvonásos történelmi drámájának, 1937. január 7.-én pedig Molnár Ferenc: „Nagy szerelem” című 3 felvonásos vígjátékának főszerepét alakította…
Darvas Lili és Törőcsik Mari a Szerelem-ben (Forrás: Wikipédia)
Molnár Ferenccel Bécs, Berlin, Salzburg volt későbbi külföldi művészi útjaik iránya, közben ismét itthoni időszakok következtek. A náci veszély miatt 1939-ben Svájcon, Franciaországon át a tengeren túlra is együtt utaztak, és ott szintén sikereket értek el mindketten. Bár ott elváltak, de baráti kapcsolatban maradtak. Nagy ívű pályájának méltó lezárásaként Darvas Lilit idős korában az 1970-ben készült „Szerelem” című filmjének egyik főszerepére meghívta nemzetközi hírű rendezőnk, Makk Károly (1925-2017) Törőcsik Marival (1935-) és Darvas Ivánnal (1925-2007) együtt. Ez a művészfilm az 1950-es évek megtorlásának „magánéleti utóhatásairól” olyan kendőzetlenül magas művészi színvonalon szól, hogy általános társadalmi-emberi vonatkozásai is vannak. Nem csoda, hogy számos nemzetközi díjat nyert el szerte a világban, és a klasszikus filmalkotásaink sorába emelkedett. Az 1971. január 21.-én bemutatott film az az évi Cannes-i filmfesztiválon elnyerte a Zsűri- és az OCOC díját, a híres nemzetközi filmesekből álló zsűri pedig Darvas Lilit és Törőcsik Marit kiváló alakításukért külön dicséretben részesítette, és ezt követte a többi… (Az akkori cenzorok figyelmét elkerülte, hogy Darvas Iván filmbéli kiszabadulásakor – aki 1956 után valóban volt börtönben -, az újságolvasó jelenetben a Szabad Nép /a Rákosi-kor pártlapja/ mellett „bejátszott” Népszabadság és Esti Hírlap (a Kádár-kor lapjai) mutatják: nemcsak a „beharangozott” Rákosi-kor bűneiről van szó!)
Hozzászólások