Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 2. • Hetedhéthatár

Humor

Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 2.

 

Váltás

 

Felszállás előtti várakozás közben a stewardess bejelenti:
– Elnézést kérünk a késedelemért, de a pilótának nem tetszik a jobboldali hajtómű hangja, így kénytelenek vagyunk másik pilótát keresni.

 

 

Piros tinta

 

1954-ben Kohnt az a megtiszteltetés érte, hogy kiküldték Moszkvába, a Lomonoszov Egyetemre. Megbeszélte barátjával, Grünnel, hogy levélben tájékoztatja a kommunizmusról és a Szovjetunió valóságáról.
Azonban félve az állambiztonsági szervektől (KGB, ÁVH), azt találták ki, hogy Kohn csupa jót fog írni. Ha igaz, amit ír, kék tintával, ha az ellenkezője igaz, akkor piros tintával.
Grün megkapta az első levelet, amit Kohn kék tintával írt.

 

Kedves Grün!
Sokat beszélgettünk arról, hogy a kommunizmus ugyan milyen is lehet? Már akkor azt gondoltuk, hogy valami csodálatos. De amit itt nap mint nap tapasztalok, az minden merész képzeletet is fölülmúl. Hatalmas a gazdagság, nincsenek szegények. A bolti polcok roskadoznak az áruktól, mindent lehet kapni. A fizetések magasak, ezektől már csak a nyugdíjak jobbak. Képzeld, szabadság van. A KGB üdülést szervez, karitatív és családsegítő szolgáltatást nyújt. Nincs bűnözés, a börtönöket bezárták. A GULAG egy rosszindulatú kapitalista mese. Csak azért, hogy otthon senki se vádolhasson elfogultsággal, egy pici hiányosságra is fölhívom a figyelmet: Sajnos egész Moszkvában sehol sem lehet piros tintát kapni.

Ölel barátod: Kohn

 

 

Indokolt

 

– Mindig aggódom, amikor hétvégére elmész a haverjaiddal – mondja a csinos, fiatal feleség.
– Ne aggódj, drágám, hamarabb visszajövök, mint gondolnád.
– Hát éppen ez az!

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Morzsák, viccek és visszaemlékezések – 2.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés