Erdő Péter: Beszélgetések az imádságról és a szentségekről • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Erdő Péter: Beszélgetések az imádságról és a szentségekről

Az elmúlt években a Mária Rádió beszélgetéssorozatot indított Erdő Péter bíboros, prímással, hogy bemutassa hitünk alapigazságait a 21. század emberének, köztük azoknak a fiataloknak, akiket napjainkban keresőknek nevezünk. A sorozat második fele most könyvben is megjelent, Beszélgetések az imádságról és a szentségekről címmel, a Szent István Társulat gondozásában. A könyv bemutatójára 2021. június 4-én este került sor, a budapesti D50 Kulturális Központban.

Lukovits Milán, Szuromi Szabolcs, Erdő Péter, Kindelmann Győző

A megjelenteket Kindelmann Győző, a Szent István Társulat főszerkesztője köszöntötte. Emlékeztetett rá: Erdő Péter írói munkásságát a korábbi évtizedekben a tudományos könyvek és tanulmányok jellemezték, de aztán a Szent István-bazilikában tartott előadásainak nyomtatott formában való megjelenésével a katekézis műfaja is megjelent műveinek a sorában. Ezek közé sorolhatjuk a most megjelent kötetet is. A püspökök által tartott katekézis egészen ősi múltra tekint vissza az Egyházban, felidézhetjük Jeruzsálemi Szent Kürilloszt, a Kr.u. 4. században élt egyházatyát, akinek főpapi tevékenysége mellett a Szent Sír-bazilikában tartott katekézisei tették halhatatlanná az életművét. Ahogyan Erdő Péter katekézisei is eredetileg szóban hangzottak el a Mária Rádióban, úgy Kürillosznál is a szóbeli tanítás jelentette a hit átadásának a formáját, és csakúgy mint ő, a bíboros is először a hitvallás és a szentségek kifejtését tartotta fontosnak a keresztény hitbe való bevezetésben – mondta a társulat főszerkesztője.

Lukovits Milán ferences szerzetes, a Mária Rádió műsorigazgatója felidézte: a katekézisek egy részét ő vette fel a főpásztorral, aki mindig nagyon készséges volt. A műsorigazgatót mélyen megérintette, hogy Erdő Péter nem nagy elméleteket mondott, hanem az Egyháznak a kétezer éves tanítását, bőségesen idézve az egyházatyáktól, roppant felkészülten. Érezni lehetett, hogy mennyire fontos mindez a számára. Mind a tanítás, mind pedig maga a téma; úgy beszélt az imádságról és a szentségekről, mint aki a témától „tüzet fogott”. Milán atyát meglepte az elmondott szöveg minősége, az, hogy azonnal ki lehetett volna nyomtatni, és az időtartam is megfelelő volt. Mélységeiben itatta át a bíboros gondolatait az, amiről beszélt, és olyan felkészülten, fegyelmezett összeszedettséggel, ami nagyon ritka. A Mária Rádió műsorigazgatója reményét fejezte ki, hogy Erdő Péter előadás-sorozatának lesz folytatása is.

A kötetet Szuromi Szabolcs OPraem, a csornai premontrei közösség tagja, kánonjogász, egyetemi tanár ismertette. Kiemelte: a katekézis sajátos műfaj. Tiszta, egységes, átlátható tanítás hallatszott át minden egyes rádióbeszélgetésen. Bíboros úrnál megszoktuk a tudományos igényességgel megírt köteteket, melyekben aprólékosan kidolgozott gondolatokat találunk. A mostani kötet egy teljesen másfajta műfajt jelenít meg. Megőrizni valamit az örökkévalóságnak – mondta a PPKE volt rektora. Kifejtette: az írott kultúrán keresztül a korábbi szerzők, papok, teológusok által rögzített gondolatokat szeretnénk összefoglalni egy olyan műben, amely a mostani kornak a nyelvén ugyanazt a tartalmat próbálja átadni egy teljesen más fogalmi rendszert használó társadalomnak, amelyben az olvasási kultúra erőteljesen hanyatlik. Ezért jó, ha először elhangzik valami, majd ugyanezeket a gondolatokat később elolvashatjuk. És azok a gondolatok, amelyek a Mária Rádió adása hallgatása közben felrémlettek az emberekben, a kötet lapjait olvasva új hangsúlyokat mutatnak az olvasóknak.

Szuromi Szabolcs emlékeztetett rá: a pandémia rengeteg nehézséget, fájdalmat okozott sok embernek. Ám a hitnek az átélése, az imádság fontosságának a valódi jelentőségére történt visszahelyezése, az, hogy miért van szükségünk a szentségekre, a rádöbbenés, hogy a világjárvány miatt nehezen jutunk hozzá a szentségekhez, ezek mind olyan elemek, amelyek sokakban bizonyosan felébresztették a vágyat, hogy meghallgassák azokat a katekéziseket, amiket ebben a kötetben imádság és szentségek keretében foglalt össze Erdő Péter bíboros úr – mondta a professzor. Ezért ennek a kötetnek a lezártság, az elmélkedés, az írott kultúrának az újrafelfedezése, a hitnek az újrafelfedezési szándéka és a szentségek közelebbi megismerése is a mozgatórugói között szerepel. A kötetben beszélgetést olvashatunk, tanítást, elmélkedést, lelkipásztori útmutatást. Az imádság résznél alapvetően a Miatyánk elemzése olvasható, itt nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy Jézus imájáról van szó. A könyv segíthet az olvasónak abban, hogy jobban elmélyedjen az imában. A szöveget olvasva egyértelmű, hogy maguk a kérdésfelvetések is abból az igényből fakadnak, melyek a környezetüktől elszakadt emberek mindennapjaiban felmerültek. Ezekre a kérdésekre a két említett témakörben egy bátor, felkészült és empatikus, mások problémái iránt érzékeny, hívő lelkipásztor válaszát olvashatjuk.

A könyv szerzőjével Kindelmann Győző beszélgetett. Erdő Péter felidézte: évekkel ezelőtt a Szent István-bazilikában tartott egy sorozatot, amire szándékosan csak vázlatokat írt kis papírokra, hogy ne felolvasás legyen a vége. Úgy érezte, elég jól sikerült, mert megpróbálta elmondani a jelenlévőknek, hogy ő miben hisz. Vezérelve az volt, hogyha saját magát meggyőzi az, amit mond – tehát nemcsak a hagyományos formulákat ismétli –, hanem hisz abban, akkor meggyőzi a hallgatókat is, vagy legalábbis érthető lesz számukra az, amiről beszél nekik. Lehet, hogy valaki nem ért vele egyet, de megérteni megérti. Ebből az előadás-sorozatból is lett egy kötet, ami a 2007-es budapesti Városmisszióra jelent meg.

Most azonban kicsit másról van szó – mondta a bíboros –, a rádióbeszélgetés ugyanis nem ugyanaz, mint amikor a templomban kiáll az ember a hívő közösség elé. A rádiót – Uram bocsá, még a katolikus és a Mária Rádiót is –, hallgatják olyanok is, akik talán nem annyira katolikusok. Ez valóban az élő szó műfaja. Erdő Péter felidézte: most sem írta le előre a szöveget, hanem úgy mondta el, ahogyan a kérdések és a témák adták magukat. Elmondta, hogy a digitális korszakban sem tartaná helyesnek, ha a templomban a könyvek helyett digitális eszközöket használnának a lelkipásztorok. A most megjelent kötet a Mária Rádióban lement négy sorozat második fele, az első a hitvallás és a tízparancsolat, a harmadik, negyedik pedig a Miatyánk és a szentségek. Az első két rész is megvan már írott formában, hamarosan a Szent István Társulathoz kerül. Az óegyházban is az első két téma volt a keresztelés előtti képzés tárgya, tehát a katekumeneknek tanították. A második kettő pedig a misztagógia, a keresztelés utáni képzés tárgya, ahogyan azt Szent Ambrusnál nagyon szépen láthatjuk.

 

Szarvas István teszi fel kérdését

Lapunk a következőt kérdezte a főpásztortól:

– Eminenciás bíboros atya! A könyv melyik fejezetét ajánlja kiemelten a lelki felkészültséghez az ez évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz?

– Természetesen az egész könyvet ajánlanám, de ha ki kell emelnem egy részt, akkor az oltáriszentségről szolló fejezetet ajánlanám tanulmányozásra.

(Forrás: Magyar Kurir)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS