A faluba vezető úton
Rövid al-dunai kirándulásunk zárásaként egy különleges településre látogatunk, az Almás-hegységben fekvő Ógerlistyére. A község tradicionális elnevezése Rudária volt, mai neve pedig a település szülötte után Eftimie Murgu. Itt a szó szoros értelmében él a múlt, mintha néhányszáz évet utaznánk visszafelé az időben.
A templom a hátsó udvarok felől
Festményre illő, fasorral szegélyezett úton haladunk a falu felé, előttünk jellegzetes román szekér araszol.
A főteret a település főutcáján át közelítjük meg, majd innen egy hátsó kis utcán keresztül érkezünk meg a fő látványosságokhoz, a ma is működő vízimalmokhoz, melyek a főutcával párhuzamosan elhelyezkedő, mesterségesen kialakított csatornák mentén állnak. A házak hátsó udvara idáig húzódik le, a telkek között helyenként átjárók vezetnek az aszfaltos vagy poros utcák felé. A két mesterséges meder hosszában gyalogutat alakítottak ki, a malmok mellett gazdasági épületek vannak. A meder és a patak között legelők terülnek el, jellegzetes szénaboglyákkal. A patakon és a mesterséges medreken kis fahidak teszik lehetővé az átjutást. Fantasztikus élmény e szinte teljes egészében eredeti formájában megmaradt, és ma is élő világba csöppenni. Mindezt a látványt gazdagon kiegészítik a falusi életképek: a házak előtt pletykáló asszonyok, a szorgalmas favágók, a lekaszált takarmányt vállán cipelő idős néni az unokájával, no és az utcákon sertepertélő jószágok.
Délután a ház előtt
Malmok a völgyben. Balra a háttérben látható a felduzzasztott mederrész és a csatorna, amely a malomhoz vezeti a vizet.
Az Ógerlistye mellett húzódó kanyargós, szűk völgy mélyén számos vízimalmot láthatunk a patak mentén. Mindegyikre jellemző, hogy az egyszerű, fából készült malomépület cölöpökön áll, gyakran nem a természetes patakmeder, hanem mesterségesen kialakított csatorna fölött. Ez a legegyszerűbb, legősibb vízimalomtípus, a vízikerék és az őrlőkő ugyanazon a tengelyen helyezkedik el, mindenféle áttétel, fogaskerék nélkül. A vizet deszkacsatornán engedik a kerékre, üzemszünetnél a csatorna felső végét lezárják. A malmok közül néhányat működés közben is megtekinthetünk, és mivel a turizmus fogalma itt teljesen ismeretlen, a helyiek a legnagyobb közvetlenséggel és természetességgel mutatják be a malmokat az érdeklődőknek.
Ketten
Ellentmondásokkal teli világ ez: egyrészt örömteli, hogy vannak helyek a közelünkben, ahová nem tört be napjaink egyenkultúrája, a több évszázados hagyományok ma is élnek. Másrészt viszont elszomorító, hogy sok embernek ilyen elmaradott életkörülmények között kell élni. Az ugyan nem vitás, hogy nem az anyagi jólét a boldogság egyedüli alapja, mégis nehéz dönteni. Mindenesetre mi még megtehetjük, hogy ellátogatunk ide, vagy más, ehhez hasonló helyre, hát használjuk ki a lehetőséget, amíg lehet – nemcsak szellemi, hanem lelki épülésünket is szolgálja az ilyen élmények átélése!
(A szerző felvételei)
A http://moridinrudaria.uv.ro címen elérhető román és angol nyelvű honlapon számos érdekességet – leírásokat, ábrákat, sőt mondákat is – találhatunk a településről és a malmokról
Hozzászólások