VÉGSZÁMLA
Ahogy én öleltem
Szatén tested
Úgy ölted Te folyvást
Buja nászunk
Ahogy én csókoltam
Szeplőtelen szeplőid közt bújó
Szemérmes ajakod
Úgy szapultad Te
Szemérmetlen ajakoddal
Esendő Holnapunk
Míg én vágytam rád
Hogy simogass
Mint fű a fényt
Bánat a reményt
Te édesen vérszomjas
Szúnyogfelhőkkel
Csipkedtél – vagy
Csókoltál talán? –
Ez mind múltba hulló
Fájó talány
Most, hogy elválunk
Mint gyümölcs a fától
A holnap elszakad
A sajgó mától
Ám az emlékek
Mámoros, tarajos
Haragos tengere
Még pofán vág
Úgy vélem
Naponta – Százszor
Hozzászólások