Komlós Attila | Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő

Nagyvilág

Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő

Parkrészlet

A Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő európai hírű Herkulesfürdő vizeinek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték. Neve is innen ered: „Ad Aquas Herculi sacras”, azaz Herkules szent vizeihez.

A rómaiak kivonulása után a fürdőhely feledésbe merült, a népvándorlás korában feltehetőleg elpusztult. A római fürdő maradványait a 18. században fedezték fel, majd néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek. 1773-ban egy bécsi orvos megállapította, hogy gyógyító ereje van a mélyből feltörő meleg víznek. A fürdő újkori fejlődésének alapját a Cserna folyó mai medrébe terelése és a főutat a fürdővel összekötő út megépítése adta.

A vasútállomás épülete

A fürdőhely igazi fejlődésnek a szabadságharc után indult. Az 1850-es-60-as években épült a Domogled tövében a gyógycsarnok, melyhez két oldalról a Rezső- és Ferenc József-udvar csatlakozik. Szintén ebben az időben építették a fürdőhely díszes villáit és nyaralóit. A fürdőtelep központjában felépült a kaszinó a fedett oszlopcsarnokkal. A Cserna túlpartján a Szapáry-fürdő reneszánsz stílusú épülete nyitotta meg kapuit. A virágzó fürdőélettel büszkélkedő település Magyarország legjelentősebb és legszebb fürdőhelye volt. Látogatottsága évenként meghaladta a nyolcezer főt. Az üdülni és gyógyulni vágyók mellett magas rangú személyek is felkeresték, nem egyszer fontos diplomáciai találkozóknak adott otthont. Ferenc József és Erzsébet királyné is gyakran ellátogattak ide, mindkettőjüknek külön villájuk volt.

A Sarolta fürdő pavilonja

Több forrást is találhatunk itt, melyek kétfélék: sósak és kénesek. Herkulesfürdő vizei számos betegségre nyújtanak gyógyírt, mint köszvény, aranyér, higany- és ólommérgezés, idegbetegségek, bénulások, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, nőgyógyászati problémák, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak.

A Herkules tér

Noha a település parkjai rendezettek, mégis meglehetősen elszomorító érzés a fürdőtelep egykor ragyogó, napjainkban pedig ablakok nélküli, hulló vakolatú, üresen álló épületei között sétálni. Mindezek ellenére az egész környéket belengi valami misztikus „Monarchia-hangulat”. Miután áthaladunk a fedett Cserna-hídon, egy pillantást vetünk jobbfelé, a Sarolta fürdőre és elképzeljük magunk előtt, amint a napernyőt fejük fölé tartó hölgyek és a keménykalapos urak hallgatják a fedett pavilonban játszó fúvószenekart. A két zeneszám közötti csendet a konflis zötyögése töri meg, amint a macskaköves úton viszi az újonnan érkezett vendégeket a vasútállomás mesébe illő, színes kerámiával burkolt épületétől a Herkules-tér egyik elegáns szállodájába.

A Herkules-tér a település legősibb része. Egy- és kétemeletes épületek övezik, hosszanti végén egy dombtetőn áll az 1856-ban épült katolikus templom, közepén a névadó Herkules 1847-ben készült szobrát láthatjuk. A Herkulesfürdő fölé magasodó hegyet turistautak hálózzák be, az ösvényeken eljuthatunk barlangokhoz, forrásokhoz, kilátóhelyekhez. A legnépszerűbb kilátóhely, a Fehér kereszt mellől pompás látvány tárul elénk, innen belátható az egész fürdőtelepülés és a Cserna-völgy hosszú szakasza.

(A szerző felvételei)

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés