Hajnali a sétám,
átölelnek a fák.
Hallgatom csak némán
egy rigó friss dalát.
Miről szól, nem tudom,
de érzem, szép nagyon.
A szemem behunyom,
lelkemig ér, s hagyom.
Nem panasz, úgy hiszem,
a boldogság maga.
Megpendíti szívem
gyönyörű dallama.
Neki ez szép reggel,
így köszönti párját.
Örül, ha Nap felkel,
s dalol egy áriát.
A nyári hajnalon
rigó tanít élni.
Fény játszik harmaton,
sorsát mégsem félti.
Rigófütty az élet,
az öröm belefér.
Éld, mert egyszer éled,
s szeresd, ki veled él.
Hozzászólások