Dr. Vargha Dezső | Dr. Rajczi Péter Pálra (1917-2006) emlékezünk

Napi aktuál

Dr. Rajczi Péter Pálra (1917-2006) emlékezünk

Olyan emberre emlékezem (emlékezünk) most, akinek életútja példa mindenki előtt, aki ismerte, és most, hogy 2006. január 8-án eltávozott (csak testileg) közülünk, nemcsak kötelességünk fölidézni emlékét, hanem közzé is kell tenni életútjának meghatározó állomásait, méltatni alakját, hogy minél szélesebb kör emlékezzen rá eltávozása után is!
Dr. Rajczi Péter Pál Tolnán látta meg a napvilágot 1917. július 22-én. Tanári családból származott, és erre, valamint tolnai származására mindig büszke volt. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Pál nevet tolnai időszakában használta, amikor Pécsre jött a Pétert, így a tolnaiak emlékezetében Pálként, a baranyaiakéban pedig Péterként volt ismert.) Iskoláit szülőhelyén és Szekszárdon végezte, majd a pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatta tanulmányait 1937-től, ahol 1941-ben szerzett diplomát. A híres, Vargha Damján bölcsész professzor által létrehozott és igazgatott Szent Mór Kollégium (Maurinum) lakója volt, tanúja, tevékeny résztvevője e legendás, sokak által fölidézett korszaknak. Sok szeretett professzora közül a legtöbbször Molnár Kálmánt emlegette, aki a trianoni országcsonkítás után a legitimista gondolat szószólója volt hazánkban, és aki Habsburg Ottót is tanította. A nemzetközi jog professzora, Faluhelyi Ferenc is nagy hatással volt rá, a világban élő magyarság kutatásában nagy szerepet vállalt egyetemi kisebbségi intézet létrehozását és működtetését nagyban támogatta. Mivel közben a tanári diplomát is megszerezte, előbb a Pécsi Tanfelügyelőségen, majd a regionális Tankerületi Főigazgatóságon fogalmazó, majd segéd titkár lett a második világháború éveiben. (Érdekességként megjegyezzük, hogy az asztalos mesterséget is kitanulta, amelyre szintén büszke volt, és később, tanári időszakában jól hasznosította.) A világégés utolsó évében katonai szolgálatot teljesített, a messzi Máramarosszigeten szolgált.

Az 1945 utáni időszak első éveiben ismét az oktatási szervezetnél találjuk. Már egyetemi éveitől kezdve intenzíven foglalkozott jogbölcselettel, jogtörténettel, 1946-tól kezdődő tudományos ösztöndíja alatt ezt kibővítette neveléselmélettel, neveléstörténettel, majd munkajoggal és művelődéstörténettel. Ebben harmadik példaképét, Holub József professzort követte. Ebben az időszakban – sok városi értelmiségihez hasonlóan – a szociáldemokrata párt tagja lett, és intenzíven vett részt vezetőként a pedagógusok érdekvédelmében. Amikor a szovjet hegemónia nyomán a kommunisták bolsevik ideológiája megerősödött, pártjában is egyre inkább kegyvesztetté vált, a „Marosán-vonal” megerősödésével, a két munkáspárt egyesülésének küszöbén pedig – a pécsi értelmiség színe-javával együtt – kizárták a pártból!

Az igazságügyi pályán helyezkedett el: a járási, a megyei bíróságon, az ítélő táblán dolgozott jegyzőként előbb Mohácson, majd Pécsett. A hírhedt Rákosi-kor tombolásakor azonban onnan is rövid idő múltán eltávolították. Ekkor ismét tanár lett – hála sokoldalú képzettségének -, előbb a Felsővámház utcai Általános Iskolában tanított történelmet és magyart, majd 1957-ben a Nagy Lajos Gimnáziumba került. Közben, 1952 és 1957 között a helyi pedagógus szakszervezet jogvédelmi munkatársaként tevékenykedett. Így érték az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei. Ekkor előbb a pedagógiai nemzeti bizottság vezetőjének, majd a pécsi Szakszervezetek Megyei Tanácsa Színház téri épületében tartott, viharos hangulatú nagygyűlésen a megyei munkástanács tagjának választották meg. Higgadtságának, nagy szakértelmének szerepe volt abban, hogy a helyi események hatékonyan, ugyanakkor tárgyszerűen zajlottak. Gondja volt arra is, hogy a sztálinista-rákosista nézeteikért eltávolított, tanári végzettségű alkalmazottakat más, végzettségüknek megfelelő munkahelyre helyezzék el. A forradalom leverése után ellenségei ismét akcióba léptek ellene, de az MSZMP-ben, a helyi oktatásügyben lévő, őt jól ismerő, becsülő emberek megvédték, így nem fogták perbe, „csak” szilenciumra ítélték.

A híres, nagymúltú Nagy Lajos Gimnáziumban eltöltött húsz éve tanári pályája kiteljesedése lett. A „Lajosista Aranykor” egyik nagy egyénisége volt, és ezzel az 1948-ig meglévő, nagymúltú gimnáziumi oktatás időszakát hozták vissza, amely mindig is a példaképe volt. Történelemtanárként, osztályfőnökként, politechnika oktatóként diákok nemzedékeinek hosszú sorát tanította, nevelte, nagyon sok híres ember vallja ma is tanítványának magát. A vészes ideológia azonban itt is „utána nyúlt”, igaztalanul vizsgálatot indítottak ellene, és 1977-ben kényszer-nyugdíjazták!…

A Baranya Megyei Levéltár alkalmazta ezután – hála dr. Szita László igazgatónak -, és a levéltári kollégák, a kutatók szerencséjére itt élete új szakasza kezdődött meg ismét. Tudományos munkatársként, kutatótermi felügyelőként élete végéig itt dolgozott, amit az új igazgató, dr. Ódor Imre tett lehetővé. Eddig is jelentek meg publikációi, de ezt követően teljesedett ki tudományos munkássága, miközben cikkeivel, előadásaival a közművelődés nagy alakja is lett. A Pedagógus Szolgálati Érem, a Baranya Megyei Tanács Közművelődési és Oktatási Díja, az Apáczai Csere János Díj lett a tanúja elismertségének.

Az első szabad választáskor az MDF önkormányzati képviselője lett Pécsett 1990-1994 között, egyben a közgyűlés korelnöke. A Vitézi Rend, a Ciszterci Diákszövetség, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Igazságtételi Bizottság, a Pécs Története Alapítvány mutatta sokrétű közéleti munkáját. Egész életútjának, közéleti tevékenységének megbecsülését jelezte az ’56-os Emlékérem, a Pécsi Polgárdíj, a Tartalékos Katonai Érdemjel, a Vitézi rend Érdemkeresztje, az egyetem díszjelvénye, a Magyar Szabadságharcos Szövetség emléklapja, a városi cigány önkormányzat millenniumi emléklapja, a Politikai Elítéltek Közössége Emlékkeresztje, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma emlékérme. Nagy büszkeséggel töltötte el az 1995-ben elnyert Pro Civitate Pécs kitüntetés.

Ez év január 20-án helyeztük örök nyugalomra. A városi és a megyei önkormányzat saját halottjának tekintette, a Vitézi Szék tagjai álltak díszőrséget porhüvelye fölött. Életében ő is, családja is sok üldöztetésnek, megaláztatásnak volt kitéve, de abban a boldog tudatban adhatta vissza lelkét Teremtőjének, hogy teljes életet élt, rengeteg emberrel tett jót, és ezt szeretetben, megbecsülésben sokszorosan kapta vissza!

Egyik tisztelője: dr. Vargha Dezső

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Dr. Rajczi Péter Pálra (1917-2006) emlékezünk”


  1. A doktor úr névre szóló , 40 éves érettségi találkozó ezüst emlékérme(2002) eredeti tokban, a gyűjteményem részét képezi! Akit érdekel e személyes tárgy(barát, családtag stb)
    Kérem jelezze a megadott címen!
    Üdvözlettel.
    Nagy Sándor

    Hozzászóló: Nagy Sándor | 2016. június 5., 19:11

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés