Benépesül a pécsi János utca. Sietős léptű emberek igyekeznek a Pannon Magyar Házba. Gyakran megfordulnak itt, hogy a határon túlról érkező magyar művészekkel, tudósokkal találkozzanak.
Ahogy most belépnek-belépünk az épületbe, szépséges faszobrok fogadnak minket: Balázs Balázs hímesházi művész alkotásai. Az ember szeretné megsimogatni őket. Olyanok, mintha így nőttek volna, a művész vésője nem tett erőszakot rajtuk, a fa természeti szépségéhez, erezetéhez igazodva munkálta meg őket. Egyikük – a Kapcsolatok – jól mintázza a Ház legfontosabb célját: összeköttetést teremteni az itthoniak és a határon túliak között. Kilépve a kertbe, láthatjuk: a mediterrán hangulatot árasztó bokrok, virágok közé milyen harmonikusan illeszkednek Balázs Balázs szobrai. Különös történetet idéz az Erdélyi legenda című. Egy medvebarlangot látunk s magát a medvét, a barlang mélyén pedig egy fiatal lányt. Az erdélyi származású művész az édesapjától hallott kosnai (Beszterce bányai) hiedelmet így meséli: – Azt beszélték egy – a gyergyói havasokban eltűnt – gyermeklányról, hogy feldühödött medve rabolta el, mert kölykét lelőtték a vadászok. Az egész falu gyászolta a lányt, mígnem a lány családjának befogadott, törött szárnyú sasmadara – meggyógyulva – röptével elvezette őket a barlanghoz, ahol megtalálták épségben medve-nevelte lányukat. Ez a rege ihlette a szobrot.
Ahogy ez az Erdélyből Baranyába került művész alkotássá formálja gyerekkora élményeit, emlékeit, meséit – átadva nekünk szülőföldje üzenetét, úgy tette s teszi ezt megannyi más, a határon túlról hozzánk költözött vagy ma is ott élő művész grafikák, festmények, kerámiák, fotók kiállításával, népdalok, népzenei művek előadásával, magyarságtudatunkat erősítő hagyományaink ismertetésével.
Ezt az estét Márk Attila brassói művész szépíti meg bordalok előadásával. Bevezetőjében és az egyes művek között idéz Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéből. A saját maga hangszerelte bordalok költői alkotások megzenésítései – Paul Valery Az elveszett bor, Ady Szüret az Athos hegyen című művétől Babits Őszi pincézésén, József Attila Boros keserűségén át a ma élő erdélyi költő-borosgazda Csávossy György Idd a borod! és Falra írt nevek legendája című verséig. Márk Attila érett férfihangján – saját gitárkíséretével – úgy énekli ezeket a dalokat, hogy mi, akik hallgatjuk, átérezzük a költők gondolatait és e nemes ital szellemiségét. Azt, amit Krúdy Gyula így fogalmazott Sárkányvér című művében: „Lelke van a bornak. A magyar borban mintha benne volna az egész história, az egész magyar jellem. A bor a tárogató hangjait ébreszti fel a lelkek mélyén. Arany színébe ha belenézünk, kuruc szablyák megcsillanását látjuk.” Felidéződhetnek emlékezetünkben a régi diákság bordalai, vidám szüreti mulatságok élményei. Koccintunk is az előadó és egymás egészségére.
Most is átérezhetjük, amit a Határon Túli Magyarságért Alapítvány és az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) Pécs-Baranyai Körének többi rendezvényén is: együvé tartozunk, együtt gondolkodunk, hasonlóan érzünk határon innen és túl.
Ezt élhettük át a pécsi Várkonyi Könyvtárban megrendezett irodalmi esten is, ahol – ugyancsak az EMKE Baráti Kör meghívására – József Attila verseit énekelte gitárkíséretével Márk Attila. Nem a legismertebb és már mások által is megzenésített, sokszor hallott költeményeket dallamosította meg, hanem a csendes olvasgatásra, meditációra késztető műveket (Szomorúfűz, A fán a levél, Hangya, Megfáradt ember, Mikor az utcán…) – közelhozva a költő rejtettebb világát is.
Várjuk a szívmelengető további együttléteket, hogy újra meg újra átélhessük: a művészet összeköt.
Hozzászólások