Takaréklángra kényszerített
érzelmeim birtokosa,
csupaszított önmagam
egyszerre kiolthatod.
Te is, én is elveszem a fényem,
amit a Nap nekünk adott.
Megteheted, megtehetem
a reggelt hallucinációkba
ölve, amíg elfogy és utolsó
könnyeim is eltaszítják ajkam.
Ha mozdulni kell a Hold ívén,
hogy ölembe hajthasd fejed,
én csak egy rebbenést kérek
és megcsókolom szemed.
De téged kérlek.
Hozzászólások