Mily hideg éj ráz
Nyári álmokon át
Melyet fagyos lepke
Hűvös leple
Acélködként fed le
Vacogó fogsor darálta idő
Pereg le szemed előtt
Kétségbeesve húzott paplan
Sötétbe burkol a feketében
Hol a fehér fény ében
Ott nem maradhatsz ébren
Tágra nyílt szemekkel aludj
Csukott száddal némán hazudj
Tapintás nélkül érezd
Hogy ujjad seb nélkül vérez
S érezd végre, hogy e sötétben
Nem maradhatsz ébren
Hozzászólások