Zúg az agyam, lüktet az élet,
Körbevesznek ingerek és képek.
Belopakodnak tudatomba, csak későn döbbenek arra,
Hogyha tépem a hajam, nem jön csak hajhagyma.
Gyökérből pedig akad jó bőven,
Ezeket elkerülöm a jövőben,
Menőben meg merőben más a felállás,
Fülem- farkam behúzom, marad a bujkálás
Én is sunyi kis inger leszek,
Ha hagyod, hogy ingereljelek.
Változni persze még sokat fogok:
Egyre belátóbb, bölcsebb és felnőttebb vagyok!
Felnőtten aztán nincs is határ,
Mert jöhet Isten, támadhat tatár,
Dolgozó korrekt gép leszek, téged is gépként kezellek!
És annyira szeretlek, hogy élve el is temetlek.
Nem állok be ebbe a sorba,
Szívesebben járok tilosba,
Mintsem a többi birkával legeljem,
S a fogyasztói maszlagot benyeljem!
Hozzászólások