Szagos bükköny
Április elsejét jelez a naptár. Nem kell a naptárra nézni, úgy is tudjuk, hogy végre megérkezett a tavasz. A hírhedtségéhez hűen igazi szeszélyes időjárással köszönt ránk az április. A reggeli napsütés nem sokáig tartott, hamarosan megérkezett az első zápor, amit rendszertelenül ugyan, de sorban követte a többi. Míg végül a délutáni órákra szép csendesen hulló esővé változott. Ha május lenne, azt mondhatnánk, hogy „aranyat ér”. Úgy hiszem, így is! Hiszen a néhány napos meleg idős nap elegendő volt arra, hogy a legfontosabb hidegtűrő sétánynövényeinket, egynyári virágainkat elvessük. Biztos vagyok benne, hogy aki valamilyen méretű kerttel is rendelkezik, az a hagymaduggatáson, borsó, spenót, retek, sárgarépa, petrezselyem vetésén már régen túl van. Ezeknek nagyon kedvező ez a finoman hulló csendes eső. Mert a magvak csírázásához a hőmérsékleten kívül a víz a legfontosabb. Csapadék nélkül nincs jó kelés. Öröm látni, hogy néhány nap alatt szépen sorjázik a vetemény. Legelőször a retek, a borsó csírázik, mivel ezeknek a hőigénye alacsony! Az a tapasztalatom, hogy az úgynevezett konyhakerti zöldségek vetése általában mindig időben megtörténik. Bár kezdjük elfelejteni a szakaszos vetést. Igaz nagyon egyszerűen meg lehet az okát magyarázni, hiszen néhány évtizede nem volt általános a mélyhűtők jelenléte. Ezért oldották meg praktikusan a zöldségellátást azzal, hogy 10-14 napos időközönként vetették el a magokat. Így jóval hosszabb ideig jutottak hozzá a friss zöldséghez! Ma erre nincs szükség, mert a megtermelt zöldséget azonnal lefagyaszthatjuk – és így folyamatosan a rendelkezésünkre áll. A másik ok a fajtakérdés. Rendkívül bőséges a fajtaválaszték a zöldségfajoknál. Időben történő vetés esetén is hetekig el lehet húzni a terményszedést. Természetesen a növények fényigénye ennek határt szab. Harmadik okként kell megemlítenem a felgyorsult életet: a nők többsége is dolgozik. Így kevesebb időt tud tölteni a veteményezéssel.
Körömvirág
A zöldségnövényeken kívül jó néhány hidegtűrő egynyári virágunk is van, amiket folyamatosan, szakaszosan célszerű vetni, mert a tenyészidejük rövid. Korán vethetjük őket, mert hidegtűrők, szakaszosan érdemes vetni őket, mert efemer növények, ami azt jelenti, hogy rövid tenyészidejűek, az élettartamuk nem tölti ki a tenyészidőt. Ilyen növény a körömvirág (Calendula officinalis), ez a régi kedves mediterrán növény. Már a középkorban is termesztették: gyógynövényként. Ma is kettős funkciója van: dísz- és gyógynövény. Hangulatos narancs és citromsárga színekben pompázik az egyszerű – féltelt, és telt – virágzata. Kedvelt alkotója az egynyári csokroknak.
Talán a legtöbbet használt csokorlazító az egynyári fátyolvirág (Gypsophila elegans). Ezt tényleg szakaszosan érdemes vetni, mert teljes nyíláskor gyökerestől húzzuk ki, úgy csomózzuk az értékesítéshez.
Főleg falun elterjedt a seprűfű, nyári ciprus (Kochia scoporia). Utak szegélyezésére „sövénynek” használják a 80-100 centiméterre megnövő finom lombú kis bokrokat.
A legszebb és sajnos egyre ritkábban vetett efemer növényünk a szagos bükköny (Lathyrus odoratus). Kerítések tövébe vagy rácsozat mellé vessük, mert kúszónövény. Csodaszép fehér-rózsaszín-lila pasztellszínekben nyílik, illatos. Menyasszonyi csokrokban szívesen használják.
Hozzászólások