Szilovics Szilvia | Bálvány

Szépirodalom - vers

Bálvány

Tépi a gitár húrjait,
közben buta rímeket szór.
Mástól kérdi, miért van itt?
Zenéje semmiről sem szól.

Hasztalan a dobpergés.
Hosszú haját a szél összeborzolja.
Éneke csupán hörgés,
a gondolatokat mástól lopkodja.

Nem tagadja, hogy drogozik,
karja csupa szúrásnyom.
Régóta nem dolgozik,
honnan van pénze… nem tudom.

Kéjeleg a színpadon,
megint be van lőve.
Szegény, izzad nagyon.
Nincs neki jövője.

Szánalmas műsora véget ért,
már szinte fetreng a földön.
Többen szaladnak orvosért,
de a segítség későn jön.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Bálvány”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés