Remény • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Remény

szerelmes madarak szállnak
építik családi fészküket
szívüket nem üli bánat
egymásnak adják a testüket

egymásnak adják a testüket
szárnyukat csapkodják boldogan
egymáshoz érintik csőrüket
kettejük közt nincs boldogtalan

kettejük közt nincs boldogtalan
hiszen a szerelmük végtelen
hiszik, remélik örökké tart
de mégis eltűnik hirtelen

de mégis eltűnik hirtelen
az öröm, boldogság, szeretet
a lesújtó bánat örökre eltemet
ám egyikük reméli, hogy ez még szép lehet


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS