Holló Ervin | A szörnyű felismerés

Szépirodalom - vers

A szörnyű felismerés

Meglepően tisztázva lett ex kedvesem,
Hirtelen felejtéssel gyötört engem teljesen!
Nem csalt meg ő egyszer sem,
Csak váratlanul szakított velem!

Ezután, hogy gyorsan felejtsen,
Valaki más mellé bújt volt szerelmem!
Nem értem már meg sosem néhai partnerem,
Miért viselte meg az elmúlt szerelem!

Hiszen ő vetett ennek véget velem,
Hogyan érezheti furcsán magát nélkülem?
Lehet, hogy nem is ezt akarta?
Most már mindegy ez az ő akarata!

Megsebzett engem, mint vadász a vadat,
Pedig más volt a közös akarat!
Egészen annak a napnak a hajnali órájáig,
Amikor már nem értem volt odáig!

Akárhogy is fáj, ennek már vége,
S várhatok a jobb időkre!
Remélem, boldog lesz élete s az enyém is,
De vélhetően nem együtt, ez triviális!

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A szörnyű felismerés”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés