Hiábavaló gondolatok • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Hiábavaló gondolatok

Most, hogy véget ért ez a jó dolog,
Szívem még jobban érte dobog!
Szeretném, ha hozzám visszajönne,
És ez így maradna örökre!
Nem hibáztatom őt, hiszen ő volt az életem,
Fiatal még és keveset élt nélkülem!
Az egészben csak annyi a probléma,
Hogy van egy-két bizonytalan indoka!
Amikor utána beszélni akart velem,
Lehet, hogy elvesztettem a fejem!
De úgy érzem egy lehetőséget
Még adhattunk volna magunknak,
Mivel be volt tervezve egy fontos mozzanat!
Úgy terveztük, hogy mikor
két év és két és fél hónaposak leszünk,
Meggyűrűzzük kezünk.
Valamint szóba jött az összeköltözés,
Ami úgy vélem elmarad, mert ez már csak erőlködés!
Igazából az fáj a legjobban,
Hogy egyik napról a másikra váratlanul jött a baj!


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS