halkan simítja a szél a hajam
miért vagy szomorú kérdezi anyám
pedig csak néztem ahogy a szirmok
a füvön szerelmeskedtek a fényben
felszállt a köd
minden táncot neked adtam
elfáradtam és nem fáj semmim
elmúlt a remegés
itt bent még pattog a tűz a kályhában
a csendem elringat
átrendezem a konyhában a fűszereket
szárad a plafonon a vakolat
tisztaságillat
kiittad a poharam
kiittam a poharad
lecsókoltam az utolsó cseppet is
nem kell több
menj más már vár
Hozzászólások