Őrségváltás a Királyi Palota udvarán
Az Észak Velencéjének is nevezett Stockholm a Balti-tenger és a Mäleren-tó között, több szigeten fekszik. A mai város helyén az egyik, stratégiai szempontból kedvező szigeten a vikingek korában várat emeltek, majd az évszázadok folyamán a környező szigeteket fokozatosan beépítették. Azonban ma is sok tágas térséget és még több vízfelületet találunk itt, mindezek barátságos és egyedi arculatot adnak a városnak.
Óvárosi hangulat
Stockholm leghangulatosabb negyede az óváros, a Gamla Stan. Itt áll a Királyi Palota, melynek udvarán naponta megtekinthetjük a látványos zenés őrségváltást. A palota mellett magasodik az impozáns, gótikus stílusú katedrális. Számos értékes mesterművet láthatunk benne, köztük az 1650-ben készült ezüst oltárt, a 15. századi, négy méter magas hétágú gyertyatartót, Sárkányölő Szent György 15. században készült szobrát, valamint az 1696-ból származó Utolsó ítélet című festményt, melynek eredeti helye a királyi palotában volt, de az 1697-es tűzvészben ide menekítették, és azóta itt őrzik. Az óváros zegzugos, élettel teli kis utcái adják Stockholm igazi arcát. Ódon házak, aprócska udvarokkal, régi szobrokkal, kőfaragásokkal; kávéházak, kis üzletek, utcazenészek – minden megvan, ami ahhoz kell, hogy jól érezzük magunkat.
A Riddarholmen a Városháza melletti parkból
A Gamla Stan mellett két kisebb sziget található. Riddarholmen nevezetessége a gótikus templom, számos uralkodó temetkezési helye; a másik, kisebb szigeten láthatjuk a Parlament épületét.
A Városháza Arany Terme
Áthaladva a hídon, a part mentén végigsétálva jutunk el Stockholm jelképéhez, a látnivalókban bővelkedő Városházához. Az épületet, melyet egyesek a 20. századi Európa legszebb építészeti alkotásának tartanak, 1923 Szent Iván éjjelén adták át rendeltetésének. Belső terei zseniálisan ötvözik sok évszázad építészeti stílusait. Az itáliai terekre emlékeztető fedett udvar reprezentatív fogadások helyszíne, itt tartják minden évben a Nobel-díj átadását követő gálavacsorát. Az Arany-terem falát mozaik borítja, fő látványossága a trónszéken ülő „Mäleren Királynője”, aki az éjféli Nap fényében fogadja Kelet és Nyugat hódolatát. Az épület 116 méter magas tornyából lenyűgöző panoráma tárul elénk.
A Vasa hajó
Egy másik sziget, Djurgården nevezetességei a múzeumok, valamint a vidámpark. Itt található a szabadtéri néprajzi múzeumok mintaképe, az „igazi” Skanzen, továbbá az Északi Múzeum, valamint a Vasa-múzeum. Talán utóbbi a legkülönlegesebb, ahol a 17. századi legendás hajómonstrumot, a Vasa-t tekinthetjük meg. Építésének korában a tengeri kereskedelmi hajók rendszeresen kalóztámadásoknak voltak kitéve, emiatt hadihajókat kellett melléjük beosztani, amelyek kísérték őket és biztosították számukra a védelmet. A Vasa újszerűsége abban állt, hogy önmagát megvédeni képes kereskedelmi és hadihajó is volt, „kettő az egyben”-alapon. Az ötlet megvalósítása sajnos rosszul sikerült, a hajótestet túl keskenyre és magasra építették, emiatt rögtön az első útján, a kikötőben elsüllyedt. Az 1960-as években emelték ki a tengerből, majd hosszú ideig tartó helyreállítást követően közszemlére tették. A múzeumban láthatjuk magát a hajót, továbbá számos kiállított tárgy, interaktív bemutató és film segítségével megismerhetjük a Vasa-t és azt a történelmi korszakot, melyben épült.
Esti programként érdemes ellátogatni a Gröna Lund vidámparkba, kipróbálni Európa legnagyobb, 80 méter magas szabadeséstornyát és a hullámvasutat, vagy pedig visszamenni az óvárosba, és az egyik utcai étteremben megvacsorázni. Esetleg mindkettőt egymás után, de ebben az esetben a két program sorrendje nem mellékes!
(A szerző felvételei)
Hozzászólások