Gamla Uppsala, pogány királysírok
Uppsala Svédország negyedik legnagyobb városa, egyeteméről, kastélyáról és Svédország legnagyobb katedrálisáról híres. A fővárostól, Stockholmtól 70 kilométerre északra fekszik, lakóinak száma 180000.
Elsőként a belvárostól 5 kilométerre, északra található Gamla Uppsalába látogatunk el, a pogány királysírokhoz. Nemcsak Svédország, hanem egész Skandinávia egyik legtitokzatosabb, fantáziát megmozgató helye ez. Számos kérdés merül fel bennünk, amikor ott vagyunk. Miért épültek ezek a hatalmas dombok? Hol élt a király? Vajon volt-e itt pogány templom? S nem utolsósorban: miért pont Gamla Uppsalában alapították Svédország első érsekségét? A látogatóközpontban és a királysírok környékén látható tájékoztató táblákról választ kaphatunk a kérdésekre, és tájékozódhatunk a régészeti feltárások eredményéről, sőt láthatunk különféle kincseket is. Azonban a tárgyak, a kézzelfogható magyarázatok helyett mégis inkább a hely szelleme, titokzatossága ragadja meg itt a vándort.
A katedrális
Uppsalai sétánkat a 16. században épült várnál kezdjük. A vár melletti magaslatról jól belátható a környék – Dag Hammarskjöld kedvenc kilátóhelye volt ez. Előttünk, pont szemben a várral, a Botanikus kert terül el, másik irányban az óváros, a vörös téglából épült hatalmas Székesegyházzal. Nézzük meg közelebbről a legfontosabb látnivalókat!
A királyi palota a botanikus kert felől
Az Uppsalai Egyetem Botanikus Kertjét 1655-ben hozták létre, oktatási célzattal. Már a 17. század végére 1800 növényfajt gyűjtöttek össze itt. A kert 1702-ben egy tűzvész következtében megsemmisült, újjászervezésére 1741-ig kellett várni. Ekkor lett az egyetem professzora Carl Linné, akinek irányításával a jelenlegi, sokkal nagyobb területen alakították ki az új botanikus kertet. Jelenleg 34 hektáron terül el a kert, melyben az egész világ területéről származó 11 ezer növényfajt nevelnek. A barokk kert az 1750-es években kialakított formában látható. A botanikus kert legfontosabb feladata a kutatási és oktatási tevékenységhez növények biztosítása, de természetesen a látogatók előtt is nyitva áll.
A botanikus kert
A Botanikus Kerttől a Székesegyház felé haladva találjuk a Carolina Rediviva könyvtárat, Svédország legnagyobb könyvgyűjteményével, köztük húszezer középkori kézirattal és az 5. századi gót nyelvű Ezüst Bibliával, melynek iniciáléit színarannyal, betűit ezüsttel írták.
Folyóparti hangulat
Svédország legnagyobb katedrálisának története a 13. század végéig nyúlik vissza. Építése sokáig elhúzódott, 1435-ben szentelték fel. A templom Svédország panteonjának is tekinthető, hiszen számos uralkodó, tudós és svéd híresség végső nyughelye itt található. A főoltár mögött láthatjuk az újkori svéd királyság megalapítója, Wasa Gustav király szarkofágját. Az egyik oldalkápolnában nyugszik ezüstkoporsóban Svédország védőszentje, Erik. A bejárat közelében látható faragott sírlap jelzi Carl Linné nyughelyét. A székesegyházban nyaranta délben rövid hangversenyeket tartanak, a városnézés közben igazi feltöltődést ad a történelmi falak között meghallgatni egy rövid koncertet.
Uppsala folyója, a Fyris a Székesegyház közelében folyik, partján kávéházak, vonzó kis üzletek, kocsmák és éttermek várják a betérőket. A folyó mentén húzódik a városi park, szép kertekkel, nagy füves területekkel. A hídon átkelve a belváros kis utcáin találjuk magunkat, szép, emberi méretű házakkal. Közülük nemcsak a házsortól való elkülönültsége és ferde elhelyezkedése miatt érdemel említést a Celsius-ház, hiszen itt élt a ma is használatos hőmérő megalkotója.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások