A Wikipédia Magyarország Egyesület konferenciát szervezett az angol nyelvű Wikipédia létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából. A helyszín Budapesten a Budavári Palota Országos Széchényi könyvtára volt.
Jimmy Wales, az alapító
A megnyitót a rendezvény díszvendége, Vizi E. Szivezter akadémikus, az MTA korábbi elnöke tartotta. Az emberiség közös memóriájának nevezte a Wikipédiát a világhírű orvos, farmakológus, aki aláhúzta: a legfontosabb különbsége az emberi aggyal szemben, hogy az internetes tudástárnak nincsenek érzelmei. A megnyitó után Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója videóüzenetben köszöntötte a budapesti konferencia résztvevőit.
Az első vitaindító előadást Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation (alapítvány) új közösségek megszólításáért felelős igazgatója tartotta. Elmondta, hogy az egyetemi hallgatókat, oktatókat is szeretnék bevonni az aktív szerkesztői munkába. Az alapítvány ezért egy próbaprojektet hozott létre, amelyben a diákok a tananyag részeként segíthették az angol nyelvű szócikkek szerkesztését. A diákok íráskészségét és felelősségérzetét serkentő javítói munka annyira sikeres volt, hogy az Egyesült Államokban 2007 és 2009 között már 59 kurzus foglalkozott az angol Wikipédia fejlesztésével.
Megtudtuk, hogy az előző szemeszterben 200 hallgató kétmillió karaktert adott hozzá a Wikipédiához. A szócikkek hosszabbak lettek, képekkel bővítették ki őket és több a hivatkozás. Központban a platform, aminek szerkesztésében részt vesznek, ellenőrzik minőségét és gazdagítják tartalommal. Ezután három előadás következett.
Elsőnek Gervai Péter, a Wikimédia Magyarország Egyesület elnöke szólt a megjelentekhez.
Az elnök megköszönte azoknak, aki részt vettek abban a munkában, ami a magyar Wikipédiát erre a szintre juttatta. Elárulta, hogy 2003-ig nem sok tartalom szerepelt a magyar Wikipédián, ekkor átalakították az egészet. „Valaki egy lexikont a semminek ír.” Innentől kezdve elkezdték olvasni a Wikipédiát, szerkesztették a meglévőket és új szócikkeket készítettek. Ismer olyan neves embereket, akik névtelenül szerkesztenek, hogy ne derüljön ki róluk, és ne azért olvassák az emberek azokat a szócikkeket, mert azt neves emberek írták. Kialakult egy minőség-ellenőrzési rendszer, aminek néha sikerül is megfelelni.
Öt alappillért nevezett meg: ez egy enciklopédia, a tartalom szabadon használható, közösség civilizált együttműködésére épül, nincsenek állandó szabályok, objektív. Nem az abszolút igazság a lényeg, hanem az ellenőrizhetőség, az olvasó döntsön a források alapján, hogy mit hisz el. A magyar felületet havonta átlagosan 44 milliószor töltik le. A látogatók 87 százaléka Magyarországról van. Fontosnak tartja szerzői jog tiszteletben tartását.
Korábban Jimmy Wales cége finanszírozta, 2008-ban megalakult a Wikimédia Magyarország Egyesület is. Nagyon sokat fejlődött, lehet használni. Az aktív szerkesztők számát megmondani nehéz, nagyjából 600 aktív szerkesztőt tartanak számon, akik legalább 5 szócikket szerkesztettek.
Ludassy Mária (filozófus, egyetemi tanár) „A felvilágosodás korának enciklopédiaálma” címmel tartott előadást.
A professzorasszony a francia enciklopédiaszerkesztésről beszélt. Már akkor is csak a kölcsönösséggel lehetett eredményt elérni. Példaként Diderot-t hozta fel, aki az élvezet szócikket írta meg. „A lexikon az igazságnak szenteltetett, az egyik szócikknek ki kell javítania a másikat.” A 18. században a szabad vitával lehetett előrehaladni, nem az ex katedra kinyilvánításokkal.
Vicsek Tamás (biofizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja), „Élő hálózatok” (Hálózatok belső szerkezetének és fejlődésének törvényszerűségei) címmel tartott előadást.
A Wikipédia élő, létező objektum, melyet vizualizálni lehet. Ábrákat mutatott, ahol a Wikipédia képei szerepelnek, és annál nagyobb egy kép, minél többször szerepel. A rajtuk lévő pötty nagysága pedig azt jelzi, hányszor írták újra a szócikket. Például Hitlernél egészen nagy pötty szerepel.
Hogy néz ki a magyar tartalom az angol Wikipédián? Szerepel Bartók Béla, Puskás Ferenc, Rubik Ernő, de Staller Ilona szócikke is .Ez magáért beszél.
Vizsgálták a galambokat, akiknek hátára GPS jelet tettek. A GPS nagyon pontatlan adatokat ad, ezért korrelációs függvényeket néztek: ha egyik galamb elkanyarodik, akkor a másik mit csinál? Ez egy irányított hálózat – ahogy a Wikipédia is, csak az sokkal bonyolultabb hálózat. Kivált két galamb, akiknek vannak követői, és a követőknek is vannak követői.
Szünet után kerekasztal-beszélgetés következett.
Csányi Vilmos humánetológiával foglalkozó professzor a tanításból hozott példát, ahol ugyan a diákok nem felkészültek fizikakísérletek elvégzésére, mégis együtt meg tudják csinálni. Az embereknek megvan a konstrukciós képességük. Az információ könnyen megszerezhető, régebben az oktatók a teremben az egyedüli tudásbirtokosok voltak, míg ma mindenki tud valamit a csoportból. Egy gimnáziumi biológiaórát azzal kellene kezdeni, hogy mondjuk szócikkeket adnak fel előző órán, és azt a következő óra elején megbeszélik, mi helyes belőle. Tisztázni kellene a különbséget, hogy mit jelent érteni valamihez, és mi az, amikor valaki csak elolvasott valamit az interneten. Csányi Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb szócikk sem tudományos forrás, hanem a tudományos forrásokról írt összefoglaló. „Szeressük a Wikipédiát olyannak, amilyen, de legyünk tisztában azzal, hogy milyen.” – mondta a professzor majd hozzátette szerinte „az önkéntesség kincs”, kötelezően nem foglalkozhatnak vele az egyetemen.
Sajó Andrea PhD, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a könyvtáros hallgatók példáján üzente, hogy tudományos forrásnak ne tekintsük a Wikipédiát, de ha problémát tapasztalunk, akkor nyugodtan szálljunk be a szerkesztésébe. Sajó Andrea a web2 technológiát emelte ki, mellyel az emberek a tudásukat meg tudják osztani. A Wikipédia soha nem tűnik lezárt enciklopédiának. Könyvtárosként pedig örül neki, hogy a szerzői jogokat is a megfelelő módon kezelik. „Az online enciklopédia önmagát tisztítja, egyre jobb információminőséget tartalmaz.” Sajó Andrea egyik könyvtáros hallgatója büszke volt arra, hogy több szócikket is szerkesztett már a Wikipédián, majd kiderült, hogy nagy hiányosságok vannak a tudásában. A főkönyvtáros szerint a szakterületek moderátorainak a területek valódi szakértőit kellene felkérniük a cikkek ellenőrzésére. Példát is hozott arra, hogy a Stirlitz-szó cikket ő szerkesztette, mert zavarta, hogy a fiatalok nincsenek tisztában azzal, ki az a Stirlitz. A moderátor több ponton kérte a javítást, a legnagyobb gond viszont a képszerzéssel akadt, mert nem rendelkezett saját fotóval. A főigazgató a valódi lexikonokkal való különbségre hívta fel a figyelmet, ahol felkérik a szakértőket a szócikkek megszerkesztésére. A helyesírási hibák nagyon zavarják őt, ezért mindenkit a felelősségteljes szerkesztésre kért.
Kiss Endre filozófus, egyetemi tanár a mediatizáció szempontjából közelítette meg a Wikipédiát. Sokan nem is gondolták, hogy milyen funkciókat tölt be. Ebben az önkéntességnek nagy szerepe van. A tudományban élők tudják értékelni a demokratikusságot, ami esélyeket teremt. „A Wikipédia nem primér információ” – szögezte le a professzor. A hivatkozások szerinte megoldhatóak, a nevek kikereshetőek, de nem mindegy, hogy valami másodlagos, harmadlagos vagy negyedleges forrás.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi adjunktus elmondta, nem engedi a hallgatóknak a ”wikis” hivatkozást, csak előre egyeztetett esetekben. Viszont szerinte a nem anonim blogok gond nélkül használhatóak, mert akadnak professzorok által írt szakmai blogok is, ahol egyértelműen releváns információk szerepelnek. Az ellenőrzés ugyanolyan önkéntes jellegű, mint a szócikkek megírása – mondta az egyetemi oktató. Lehetne Wikipédia baráti kört kialakítani, ahol tudósok vitatkozhatnának szócikkekről. A keresőkben a Wikipédia szócikkek mindig az első találatok közt szerepelnek, ezért nagyon fontos odafigyelni rá, viszont óva intenek attól, hogy mondjuk egyetemek a honlapjaikon a saját leírásukat a Wikipédiáról vegyék.
A konferenciát követően a Magyar Wikipédia öttagú vezérkara és Frank Schulenburg állt a sajtó rendelkezésére. A szervezők a hallgatóságnak lehetőséget adtak a kérdések feltételére, de megkérték a sajtót, hogy csak a sajtótájékoztatón kérdezzenek, viszont a sajtótájékoztatóra mindenkit meghívtak.
Az alábbi kérdéseket tettem fel.
Frank Schulenburg igazgató Úr! Milyen különbségek vannak a különböző nyelvű Wikipédák között?
Remélem elnézi nekem, hogy nem tudom értékelni a 273 nyelvet. Három nyelvet ismerek, az angolt, a németet és a franciát. Az angol nyelvű szócikkek mennyisége, kb. 3,5 millió, a német kevesebb, kb. egymillió, de pontosabb.
Damokos Bence kiegészítette a választ A magyar nyelvű szócikkek minősége gyakran érezhetően jobb a hasonló méretű nyelvi változatoknál, talán egy szinten van a némettel.
Mészöly Tamás, az alapítvány felügyelőbizottsági elnöke elmondta, hogy a Wikipédia angol változatával szemben a magyar nyelvű oldalra nem kerülhet fel úgy tartalom, hogy azt legalább egy szerkesztő ne ellenőrizte volna.
Gervai elnök Úr! Két kérdésem van Önhöz. Az első, úgy gondolom, hogy komoly számítástechnikai tudás kell a szerkesztéshez. Ha egyszerűbb lenne, többen szerkesztenének. Mi a véleménye erről?
Ezt nem tudom cáfolni, dolgozunk egy könnyebb projekten.
Sok esetben nagyon jelentős személyek hiányoznak, vagy ha benne vannak, hiányosak az információk. Ugyanakkor kevésbé fontosak precízen kidolgozottak.
Ez az önkéteségből adódik.
Hozzászólások