Antos Árpád | Barangolások Erdélyben 27. – Marosvásárhely

Nagyvilág

Barangolások Erdélyben 27. – Marosvásárhely

Második utazás (11. rész)

A Marosvásárhely főteréhez közeli várat 1605-ben kezdték építeni Bocskai István fejedelem engedélyével. Szabálytalan négyszög alaprajzú. Egykor 10 méter széles, 8 méter mély vizesárok vette körül. Bástyáit a város céhei építtették és védték ostromkor. Ezért van szabó, mészáros, lakatos, szűcs és bognár bástyája. Dél-nyugati sarkában áll a református vártemplom. A ferencesek építtették késő gótikus stílusban a XV. században. A torony falán olvasható felirat szerint építését 1442-ben Hunyadi János is segítette. Lőréses tornya 70 méteres. Toronysisakja nyolcszegletű, 4 fiatoronnyal. Főkapuja bélletes kialakítású. Jeles események színhelye volt: 38 országgyűlést tartottak falai között. Itt választották Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet 1704-ben.

A két Bolyai

A Bolyai Farkas gimnázium 1909-ben szecessziós stílusban épült. Jogi elődje a Református Kollégium volt, melyet II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia utasított ki Sárospatakról. 1672-1716 között Gyulafehérvárott működött az oktatási intézmény. Ezután került Marosvásárhelyre. Híres Kollégium volt, 1786-ban nyomdát is működtetett. 47 évig itt tanított Bolyai Farkas (1775-1856), és itt tanult fia, Bolyai János (1802-1860), a világhírű matematikus. Közös szobrukat 1957-ben állították fel az épület előtt.

Marosvásárhelyi látogatásunk nem lett volna teljes a Teleki téka felkeresése nélkül. Orbán Balázs műve ötödik kötetében igen részletesen ír létrehozásáról és kincseiről. Szinte az ő szavait idézte a könyvtár igazgatója, amikor ismertette e jeles kulturális értékünket. Ma is abban az állapotában tekinthető meg, amint láthatta a Legnagyobb Székely. Írásából azt is megtudhatjuk, miért változatlan a könyvtár:

„… van Vásárhelytt még egy másik igen nevezetes ilynemű gyűjteménye, az úgynevezett Teleki könyvtár. Ezt gr. Teleki Sámuel korlátnok, korának egyik legműveltebb és tudománykedvelőbb fia, e század elején alapította annál nagyobb érdemmel, mert ő az ide gyűjtött szép könyvtárt, (melynek számát Kazinczy 36 096 kötetre teszi) nem őseitől örökölte, hanem mind maga gyűjtötte Hollandban, Bazelben és Párisban való tanulása alkalmával…”
„1810. oct. 10-én Várad-Olasziban teszi meg intézkedéseit, mit későbbi rendeleteivel egészít ki. Meghagyja ebben, hogy a könyvtár az a végre épített m.-vásárhelyi házban tartassék mindig, hogy a könyvekből elidegeníteni, vagy azokat elcserélni ne szabadjon, hogy a könyvtár felosztatlanul örökké itt Vásárhelytt tartassék czélszerű gondozás alatt.”

Orbán Balázs részletesen ismerteti a 7 pontból álló rendelkezést, melyből kettőt idézek: „4-szer. Minden hét három napján délelőtt és délután három óráig a könyvtár és olvasószobák nyitva legyenek a közönség számára. 5-ször. Viszvevény mellett bármely könyv kivihető az olvasószobába; de az épületből azt kivinni semmi szín alatt nem szabad…”

A Teleki téka

A rendelkezés ismertetése után Orbán Balázs így folytatja: „…ezen szellemi kincs megőrzésére és befogadására építette a korlátnok önköltségén azon szép nagy házat a Sz.-Miklós utczában, hol ezen könyvtár el van helyezve. Ezen épület déli szárnyában van elhelyezve a könyvtár, egy mind a két osztályt elfoglaló nagy díszes teremben. E díszes, 38 lépés hosszú, 18 lépés széles teremben, s annak két osztályú mellék-folyosóin van fal és oszlopok mellé állított szekrényekben elhelyezve a könyvtár. E könyvek közt sok jeles és ritka könyv valamint kézirat van. Itt csak néhányat említek fel a nevezetesebb közül. Ilyen az úgynevezett ,Vásárhelyi Codex’, mely 1225-1231 között íratott a szentek életéről magyar nyelven. Több ,Historiás ének’, melyek unicumok. Egy pergamenre írt ,Tacitus Cornelius Annalisisét’ magába foglaló igen becses könyv, mely szép kiállítása mellett főleg azért érdekes és nagybecsű, mert Mátyás király budai könyvtárának egyik nálunk oly ritkává vált példánya. A könyvek mellett más műkincsek is vannak e teremben. A szekrények fölött bölcseket, imperátorokat, művészeket ábrázoló szobrok. Ezek közt legkitűnőbbek az alapító grófnak és nejének gr. Bethlen Susanának életnagyságú mellszobrai, melyeket Thaller Tiroleus 1805-ben készített érczből. Ezen márvány oszlopokon nyugvó emlék-szobrok fölött van a korlátnoknak Sz.-István lovagrend díszöltözetében előállított életnagyságú képe Tusch (a bécsi galéria custosa) által festve, körülte szülői és gyermekeinek képei. Attilának egy másolt képe, Wesselényi nádornak 1665-ben készült eredeti képe. I. Apafi Mihály fejedelemnek egykorú képe. Bethlen Gábor, Kemény János arczképei. Mátyás királynak egy arczképe.”

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Barangolások Erdélyben 27. – Marosvásárhely”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés