Csillagászat | Hetedhéthatár
Archívum

Csillagászat

A választott címke 8 íráshoz kötődik

Először alkottak képet egy fekete lyukról

Az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) nyolc földi rádióteleszkóp nemzetközi együttműködésben üzemeltetett bolygóméretű hálózata, amelyet arra terveztek, hogy képet alkossanak egy fekete lyukról. A mai napon az EHT kutatói világszerte egybehangolt sajtókonferenciákon jelentik be, hogy sikerrel jártak, bemutatva egy szupernagy tömegű fekete lyuk és árnyékának első látható bizonyítékát.

Magyarországon is megkezdődött A Fény Nemzetközi Éve

Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. A tudománynépszerűsítő programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia.

Világvége 2012?

Az utóbbi években híresztelések kaptak lábra, melyek szerint 2012. december 21-én a maja naptár véget ér és ezzel eljön a világvége… A kérdés tisztázása érdekében érdemes lesz visszamenni a maja őstörténet és a maja próféciák világába és megvizsgálni, hogy mit mondtak a témáról az érintettek! Kezdjük mindjárt a maja-kicse indiánok szent könyvével, mit ír a Popol Vuh? (Tanácsok Könyve – Boglár Lajos és Kucka Péter fordításában olvasható) – az istenek egyetlen szóval megteremtették a Földet.

Európai szimpózium az éjszakai égbolt védelméért

A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark-Sky Association – IDA) minden évben megrendezi európai regionális konferenciáját. Szlovénia, Ausztria és Írország után idén hazánk kapta meg a rendezés jogát. Az éjszakai égbolt védelméért immár tizedszer rendezett konferenciát szeptember 2-4. között Kaposváron tartották. A helyszín nem véletlen, hiszen az IDA által adományozott „Nemzetközi Sötét Égbolt Park” cím egyik első európai elnyerője a Zselici Csillagoségbolt-park a konferencia helyszín közvetlen közelében található.

A Zselic az első Európában jelölt nemzetközi sötét égbolt park

A gyerekek jó része úgy nő fel napjainkban, hogy nem ismeri meg az igazi csillagos égbolt, a Tejút látványát. Ahhoz, hogy megőrizzenek olyan szigeteket, ahonnan biztosan láthatók az égbolt csodái akár szabad szemmel is, egy éjszakai természetvédelmi programot indítottak. Ehhez az akcióhoz csatlakoztak hazai védett területek is, melyek közül az első a Zselici Csillagoségbolt-park lehet, amit nemzetközileg is elismernek.

Magnetárok – mágneses csillagok

A történet egy furcsa, korábban sohasem észlelt természeti jelenségsorozat megfigyelésével kezdődött. 1979. március 5-én amerikai és szovjet űrszondák sora kéttized másodperc ideig rendkívül nagyenergiájú, ún. kemény gamma-sugárzást észlelt, ez a sugárzás százszor erősebb volt a korábban mért legintenzívebb sugárzásnál.

Az üstököskutató Rosetta – 2.

Az űrszonda tömege az induláskor 3 tonna, ennek több, mint a fele üzemanyag. A műszerek össztömege 165 kg, a leszálló egységé 100 kg. Kinyitott napelemeinek két széle 32 méterre lesz egymástól, a hasznos felület 32 négyzetméter. A Naptól nagyon távol, a Föld-Nap távolság ötszörösénél is messzebb, négyszáz watt elektromos teljesítményt várnak tőle. A Rosettát az ESA darmstadti műveleti központjából irányítják. Az űrből érkező és oda továbbítandó jeleket 35 méter átmérőjű parabolaantenna veszi és adja Ausztráliában.

Az üstököskutató Rosetta – 1.

Március 2-án reggel egy Ariane-5 rakéta sikeresen a magasba emelte a Rosetta űrszondát Kourou-ban, Francia Guayanában. Az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. Az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, a másik, Philae nevet viselő egység leereszkedik az üstökös felszínére.



Archívum

Hirdetés