Barangolások Erdélyben 95. – Temesvár

Bármelyik utcán hagyjuk el a Dóm teret, hasonló épületek között haladhatunk. A róla elnevezett utca sarkán Bolyai János szembenéző arcmásának domborműve alatt kétnyelvű bronz táblákon ez olvasható:
„SEMMIBŐL EGY ÚJ MÁS VILÁGOT TEREMTETTEM”

Barangolások Erdélyben 94. – Temesvár

A Hunyadi-kastély, ma a Bánáti Múzeum

1722–1765 között a várat teljesen felújították. Falaiba beépítették a Hunyadi-kastély megmaradt részeit. Vauban-rendszerű, csillag formájú, 9 bástyás vár jött létre 3 kapuval (Erdélyi, Bécsi, és Péterváradi.) Falai alatt a Béga vizével feltöltött sáncárok húzódott. 1738–39-ben pestisjárvány sújtotta a várost, több mint ezer ember esett áldozatául.

Barangolások Erdélyben 93. – Temesvár

Utazásunk első részében Dél-Erdélybe a Bánságba látogatunk. Ezt a vidéket nyugaton a Tisza, északon a Maros, délen az Al-Duna határolja. Keleti oldala a történelmi Erdéllyel határos. Fő célunk az al-dunai hajókirándulás és a monarchia híres fürdőhelyének, Herkulesfürdőnek felkeresése volt. Innen a Szilágyságba látogatunk. Befejezésként ismét Kalotaszegen állunk meg és egyik legszebb templomával ismerkedünk meg.

Barangolások Erdélyben 92. – Voronet

Voronet falu mellett a hagyomány szerint Daniil remete fatemploma és remetelaka állt. Ezeknek ma már nyoma sincs. A község közepén kis dombon Stefan cel Mare fejedelem erődtemplomot emeltetett. A falak már nincsenek meg, de a templom áll. A bejárata feletti felirat szerint 1488. május 26. és szeptember 14. között építették „a jó Isten akaratából és Szent Daniil remete imádsága segítségével”. Alatta a „Szent ölelés” ikonja látható.

Barangolások Erdélyben 91. – Moldovita

A Kárpátok keleti oldalán leereszkedve, gyönyörű erdős tájakon, bükk- és lucfenyők között haladtunk. A gerincről letekintve feltárult előttünk egy völgy, melyben a Moldovita folyó kanyarog. Leérve az azonos nevű falu közelében – ahol a Ciumirna patak a Moldovitába ömlik – a híres kolostorhoz értünk. A XIV. században itt fatemplom állt, melyet Alexander cel Bu fejedelem lebontatott és fallal körülvett kőtemplomot építtetett a helyére.

Fél évszázad

Magyarsároson (Erdélyben) immár tizenkilencedik alkalommal rendezték meg a falu ötvenéves szülötteinek kortárstalálkozóját. Az egész közösséget megmozgató eseményen készült képek csak egy halvány kísérlet lenyomatai a bensőséges hangulat felidézésére.

Barangolások Erdélyben 90. – Moldvai kolostortemplomok

A közel másfélezer méteres magasságból sok hajtűkanyaros úton leereszkedve értünk a Kárpátokon túli Moldva északi területére, Bukovinába. A tájat körös-körül fenyves erdők borítják, hiszen még ezer méteren vagyunk. A hegyeket kanyargós, szűk völgyek szabdalják, az utak mentén kőgörgeteges patakok csobognak.

Barangolások Erdélyben 89. – Máramarosi havasok

A Máramarosi havasok felé folytattuk utazásunkat, hogy átkelve a Keleti-Kárpátok bércein, Moldvában meglátogassunk néhány ortodox kolostort.
Nagy Magyarország egykori határát hatalmas sziklafal alatt, a Bisztricébe ömlő Tatár folyó jelentette. A régi vámház néhány fala még áll.

Barangolások Erdélyben 88. – Máramarossziget

Erdély északi megyéjének központja a Tisza és az Iza folyók öblében fekvő szigeten, az ukrán határ közelében. A szomorúság városának nevezhetjük: a háború előtt ez volt az utolsó magyar város, ahol elbúcsúzhattak hazájuktól az orosz frontra indulók, vagy akiket később fogságba, kényszermunkára vittek a Szovjetunióba.

Barangolások Erdélyben 87. – Bárdfalva, Szaplonca

A községről az előző számunkban írtam. Most képeken mutatom be: Bárdfalva határában – a zsindelytetős, boronafalú házak mellett álló fából faragott Golgota:
Mint a helyiek elmondták: azoknál a házaknál, ahol eladó lány van, az udvaron felállított, leveleitől lecsupaszított fák ágaira zománcedényeket raknak.

Barangolások Erdélyben 86. – Desze, Jód, Bárdfalva

Tűhegyes tornyú temploma 1717-től a község feletti dombot uralja. A Kegyes Paraschiva tiszteletére szentelték fel. Deszkafalára a képeket 1780-ban Radu Munteanu festette. 1996–1998 között az UNESCO támogatásával felújították a képeket. A népiesen naiv festészet különleges hatású képei megszabadulva a gyertyafüst évszázados kormától, ismét élénk színekben tündökölnek.

Barangolások Erdélyben 85. – Nagybánya

A Klastromréten található skanzen hegyes-völgyes tájain tovább sétálva betérhetünk az egyszerű, szegényes falusi portákba. Az épületek falait 20-25 cm vastag gerendákból építették. Ez a borona-falú építési mód kellemes hőmérsékletet biztosít: nyáron hűvös, télen könnyen fűthető. A gerendázat hézagaiba mohát, szénát tömtek, majd a falakat deszkával borították.

Barangolások Erdélyben 84. – Nagybánya

Nagybánya nevezetes arról is, hogy falai között született két neves írónk: Tersánszky Józsi Jenő (1888. szeptember 12. – 1969. június 12., Budapest.) és Németh László (1901. április 18. – 1975. március 3., Budapest). Sajnos szülőházaik már nem állnak.
Nagybányán érdemes felkeresni az Ásványmúzeumot. A környék bányáiból összegyűjtött különleges kőzetek, „bányavirágok” és ritkán előforduló ásványok láthatók. Magyar nyelvű ismertető segíti a látogató eligazodását.

Barangolások Erdélyben 83. – Nagybánya

Az István-torony

A Rozsály-hegység lábánál, a Zarzár folyó partján elterülő ipari város Nagybánya. Lakóinak száma száz év alatt tízszeresére nőtt. Ma kb. 150 000. Ebből 20% magyar. Jelentős bányavidék: környékén arany, ezüst, ólom és sokféle ásvány található a föld alatt.
A várost a II. Géza által betelepített, később elmagyarosodott szászok alapították 1142 körül.

Barangolások Erdélyben 82. – Miszmogyorós

Régi nevén – Alsómisztótfaluban – született, 1650 körül Tótfalusi Kis Miklós, a leghíresebb magyar nyomdász és betűmetsző (betűtervező és készítő). A közeli Nagybányán végezte elemi iskoláit, majd a Nagyenyedi Kollégiumban tanult bölcsészetet és református teológiát. 1677-1680 között Fogaras városban iskolamester. Ezután Hollandiába ment, ahol elsajátította a könyvnyomtatás, a betűmetszés és -öntés tudományát.