Talán 1952. február elején járhatott az idő, amikor szintén hazafele ballagtunk Erdősi András, Gebauer Ernő és én a rajziskolából. Tavaszt ígérő, fagymentes enyhe idő volt. Ritkán takarták el a felhők előlünk a fényes csillagokat. A mester odafordulva hozzám megszólított.
– Kedves Hölgyem! Melyik rangos bálba tetszik menni a hét végén?
Gebauer Ernő halálának 50. évfordulóján, a Gebauer-emlékév egyik eseményeként 2012. március 24-én, szombaton 15 órakor a festőművész tisztelői emléktáblát avattak a város polgárai nevében Pécsett, a Bessenyei u. 2. számú háznál. Az emléktáblát dr. Páva Zsolt, Pécs MJ Város polgármestere avatta fel.
Kiállítás nyílt 2012. március 19-én a pécsi Tudásközpont I. emeletén „Gebauer Ernő a könyvtárban” címmel. A Csorba Győző Megyei – Városi Könyvtár által létrehozott összeállítás a Helyismereti Gyűjteményben tekinthető meg április 7-ig. A kiállítást dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka igazgatónő és L. Csépányi Katalin nyitotta meg. Az alábbiakban L. Csépányi Katalin beszédét közöljük:
2012-ben lesz Pécs neves festőművésze, Gebauer Ernő születésének 130., valamint halálának 50. évfordulója. Gebauer Ernő az ausztriai Hartbergben született 1882-ben. Iskolai tanulmányait Grazban, majd Pécsett végezte. 1902-től Budapesten a Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében tanult, s ezt követően jelentkezett a mesteriskolába, ahol Székely Bertalan növendéke volt.
Úgy rendelkezett az 1950-es évek derekán a helyi kultúrpolitika, hogy a Pécsi Dolgozó Képzőművészek Esti Iskoláját áthelyezzék a Déryné utcában levő (Mária utca) Doktor Sándor Kultúrház (régi nevén Pécsi Nőegylet) épületébe. Természetesen nem a gyönyörű színpaddal ellátott terembe, hanem az udvari alagsori nagy helyiségébe. Ez is alkalmas volt az alkotó munkára.