Legnagyobb ünnepeink, Húsvét és Karácsony közeledtével az alkalmi dekorációk, díszek mellett előkerülnek a szekrények mélyéről a rokonoktól, ismerősöktől kapott régi képeslapok is, szerencsés esetben több generációra visszamenőleg. Ez is egyfajta kapcsolat a jelenünk és a múltunk között. A személyes kötödés mellet ezek a képeslapok sokszor más értékeket is hordoznak. A gyakran sajnos tömegárunak, alkalmi kacatnak tekintett nyomdatermékeken a sok „sablonos” ábrázolás mellett előfordulnak híres festőművészek vagy szobrászok galériákban őrzött mesterműveinek reprodukciói, valamint kevésbé ismert grafikusművészek képeslap céljára készült munkái is.
A GraphicPécs2022 I. Nemzetközi Grafikai Fesztiválon 50 ország ismert tervezőgrafikusainak munkái láthatók, de a kiállítások mellett szakmai beszélgetésekkel, könyvbemutatókkal és filmvetítésekkel is várják az érdeklődőket november 10-20. között.
A múlt nyáron egy baráti társasággal Püspökszentlászlón kirándultunk. A szépen rendben tartott, felújított portákat szemlélve egyszer csak eszembe jutott egy negyedévszázados emlék. Itt, valahol a kanyarban kell lennie egy kis galériának.
2018. április 18-án 18.00 órai kezdettel nyílik meg Michel Bouvet grafikusművész Nem csak Párizs című kiállítása a Pécsi Galériában. A kiállítást megnyitja Fekete Vali, a kiállítás kurátora, a művész jelenlétében.
2017. március 25-én nyílt meg a pécsi Király Galériában Fűkő Béla szobrászművész Ködszurkálók című kiállítása. A Költészet Napjához időzített tárlaton kollázstechnikával készült költőportrék kerültek bemutatásra. A tárlat apropóján Fűkő Béla munkáiból adunk közre egy válogatást, megköszönve a művésznek a reprodukciók publikálásához adott hozzájárulását!
Életmű-kiállítás nyílik Rofusz Ferenc Kossuth-díjas animációsfilm-rendező grafikáiból a FilmesHázban 2016. november 23-án 18.00 órai kezdettel. A kiállítást Orosz István grafikusművész nyitja meg, beszélgetőtárs: Mata János filmrendező.
Az idén 100 éve, Pécsett született Victor Vasarely tervezőgrafikai munkáiból nyílik kiállítás 2016. október 11-én 15.00 órai kezdettel a pécsi Vasarely Múzeumban. A kiállítás az Aix-en-Provence-i Vasarely Fondation és a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. együttműködésében került összeállításra. Ennek keretében Victor Vasarely Magyarországon eddig ismeretlen tervezőgrafikai munkáiból látható 34 korabeli nyomat, melyek jelentős része egy gyógyszerészeti katalógushoz készült 1930–1939 között, de van közöttük az Air France ill. utazási irodák számára készült plakát és könyvborító terv is.
Vásárhelyi Győző, azaz Victor Vasarely 110 éve, 1906. április 9-én született Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 19. szám alatt. Életművéhez egy másik kerek évforduló is kapcsolódik: 40 éve, hogy a pécsi Vasarely Múzeum állandó kiállítását megnyitották, s ugyanebben az évben avatták fel Aix-en-Provence-ban Vasarely saját alapítványi múzeumát, amely mint épület, a képzőművészet és építészet szintézisének új formanyelvét valósította meg, de ezen túl az elemző vizuális kísérletezés nemzetközi műhelye is volt.
Kemény György 1956 és 1961 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Gábor Pálnál tanulta meg a tervezőgrafika alapjait, a művészetről minden mást elsősorban Barcsay Jenőtől. Ezután színházi, kiállítási és filmplakátok hosszú sorát kezdte tervezni, továbbá katalógusokat, könyv- és lemezborítókat, arculatokat, évtizedeken át az IPM nemzetközi merítésű magazint, és kilenc évig a Színház folyóirat címlapjait is.
Ezzel a címmel jelent meg a Kisgrafika Barátok Köre (Budapest) meghatározó személyiségéről, a kiváló gyűjtőről összeállított forrásértékű kiadvány. A bevezetőben fia, dr. Mayer Ákos vázolja fel édesapja (1937-2014) életútját: a sárospataki diákéveket, élete végéig tartó kötődését a református kollégiumhoz s azt, hogy vasutas forgalmistaként hogyan küzdötte fel magát addig – miközben jelentős közlekedéstudományi szakirodalmi munkásságot végzett – hogy a MÁV Vezérigazgatóságának osztályvezetőjeként mehessen nyugdíjba.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy-díjas Gross Arnold (1929–2015) a nagy grafikus nemzedék, a „magyar grafika aranykorának” egyik meghatározó tagja volt, akit a határainkon túl is jól ismertek és elismertek. Mindenhol elbűvölte és egyúttal rabul ejtette a gyanútlan látogatókat az a különleges, csak rá jellemző világ, amit létrehozott. Művészete egyúttal a rézkarc megújítását is jelentette.
A közelmúltban jelent meg a mohácsi Hegyibeszédesek Baráti Társaságának 18. füzete, Imolay Lenkey István munkája. A Hegyibeszédesek (sokatmondó elnevezés!) számos kiadványát köszönhette már eddig is szerzőnknek. Jelen esetben az 1937-1944 közt élt Kisgrafika című, évente négy számmal megjelenő folyóirat repertóriumát adja közre.
A kiadvány bevezetőjében a Szerző elsőként a könyvjegy (ex libris) – mint sajátos grafikai műfaj – elterjedésének történetéről, a hazai gyűjtők körének kialakulásáról és az első hazai ex libris kiállításokról (1903, 1913) ír. Az első jelentősebb szervezet, amely a gyűjtőéletet fellendítette a Siklóssy László által életre hívott SZENT GYÖRGY CÉH volt. Folyóiratuk, A GYŰJTŐ 1913-ban megjelent reprezentatív különszáma gazdag áttekintést nyújt a régi s a korabeli ex libris-művészetről.
2015. március 10-én 18.00 órakor nyílik a budapesti FÉSZEK Galériában Olajos György Munkácsy-díjas grafikusművész Változatok című kiállítása. A tárlatot Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja nyitja meg; közreműködik Olajos Hanga – hegedű. A kiállítás április 3-ig tekinthető meg, hétköznapokon 14.00-19.00 óra között.
Életének 86. évében csütörtökön Budapesten meghalt Gross Arnold Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, festőművész, a nemzet művésze. Romániában, Tordán született, családja a II. világháború vége felé költözött Nagyváradra, Gross innen szökött át 1947-ben Magyarországra. Érettségi nélkül felvették az Iparművészeti Főiskolára. 1949-ben a grafikai tanszék átkerült a Képzőművészeti Főiskolára, itt szerzett diplomát.