Helytörténet | Hetedhéthatár
Archívum

Helytörténet

A választott címke 241 íráshoz kötődik

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 6. rész

Az 1866-os év első jelentős eseménye május 5-én történt a férfikar történetében, amikor a kor nemzetközi hírű hegedűművésze, Reményi Ede koncertezett városunkban, és ők is közreműködtek a hangversenyen. (Erről a hangversenyről tudósított az egyik legnevesebb bécsi szaklapban, a Wanderer-ben az ekkor 14 (!) éves jánosi Engel József.)

A székesegyház Kiss György-féle elfeledett apostolszobrainak históriája

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Kulturális Negyed közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Schmelzer-Pohánka Éva könyvtárvezető, történész tartja, előadásának címe: A székesegyház Kiss György-féle elfeledett apostolszobrainak históriája.

Pécsiek a Bauhausban

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Kulturális Negyed közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Mendöl Zsuzsanna művészettörténész tartja, előadásának címe: Pécsiek a Bauhausban.

A focigomb, a palló, a robot és a Liberátor

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Kulturális Negyed közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak minden hónap harmadik szerdáján a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése.

Teltház szerzőtársaink kiállításmegnyitóján

Hatalmas érdeklődés mellett nyílt meg szerzőtársaink kiállítása a pécsi Zarándok Galériában 2019. február 8-án, Évszakok a Pintér-kertben címmel. Az eseményre érkezők szimbolikus belépőjegyeket vehettek át a galéria munkatársaitól, majd az emeleti nagy kiállítóterembe felsétálva egy interaktív játékban vehettek részt.

Több ezer, a két világháború között készült fényképnegatív került elő egy pécsi padlásról

Az 1920-as és 1940-es évek közötti időszakból származó, az akkori pécsi életet bemutató mintegy 5-7000 fotográfiai üvegnegatív került elő egy pécsi belvárosi ház padlásáról. A felvételeket restaurálás után egy honlapon mutatják be – jelentették be csütörtökön az értékmentésben részt vevő felek a baranyai megyeszékhelyen. Tímár Krisztián, a Gerillart Egyesület vezetője úgy fogalmazott: „egy egészen különleges anyagot sikerült véletlenül megtalálnunk egy, a történelmi belvárosban lévő épület padlásán, egy rejtett zugban”.

Az 1588-as Pécsi Disputa emlékezete

A múlt hét végén került megrendezésre a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, illetve a Dél-dunántúli Unitárius Szórványegyházközség szervezésében megvalósuló Emlékezés az 1588-as Pécsi Disputára című tudományos konferencia. A kérdéskör mindeddig nem képezte plenáris konferencia tárgyát, így az esemény minden túlzást nélkülözve unikális jelleggel bírt.

Emlékezés az 1588-as Pécsi Disputára

A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete és a Dél-Dunántúli Unitárius Szórványegyházközség a Pécsi Disputa 430. évfordulója alkalmából konferenciát szervez Pécsett 2018. november 17-én. Az események helyszíne a Mindenszentek temploma és a Pécsi Evangélikus Egyházközség közösségi terme, valamint temploma.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 5. rész

A Pécsi Dalárda 1864-ben, az országos rendezvény után sort kerített az elnökválasztásra és tisztújításra, egy akkori hírességet, Angyal Pált választották meg elnöknek. A tagok zenei képzésének elősegítésére javadalmazással együtt járó korrepetítori állást rendszeresítettek, amely tisztséget szintén Wachauer Károly karmester nyerte el. Ezzel egyidőben panaszt is benyújtott a vezetőségnek, amelyben a hanyag próbalátogatásra, a fegyelmezetlenségre mutatott rá, és ezeket a kifogásokat el is fogadta a választmány.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 4. rész

Ennek az évnek messze a legkiemelkedőbb eseménye az a dalosünnep volt, amelyre az ország minden részéből jöttek dalosok és látogatók. „…Pécs indul el bátran a még járatlan úton, Pécs mutatja meg a formát, amely szerint az ilyen ünnepséget rendezni kell, bátor föllépésével bátorságot önt a többi dalos-egyesületekbe, melyek az ígyen kimondott első szó után nagyhamar megtalálják a többi kimondandó szót is…”- így lelkendezett Haksch Lajos nagysikerű könyvében, amelyet 1902-ben, a dalos egyesület 40. évfordulóján adtak ki a Pécsi Dalárda történetéről.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 3. rész

A dalárda újjáalakulásának második évében szintén tisztújítást tartottak, de a főbb tisztségviselőket megerősítették. Az elnök továbbra is Bánffay Simon, a vezető karmester Wachauer Károly maradt. Az évnyitó közgyűlésnek nem is ez volt a maradandó értéke, hanem a jelmondat-választás. A címünkben közölt változatot fogadták el, szerzője Schulcz József ácsmester, műkedvelő költő volt.

Hamerli Antal és az amatőrfilmezés

Az amatőrfilmezés műszaki oldala jól dokumentált, azonban mint társadalmi, kulturális, művészeti jelenség nincs igazán feldolgozva; mindössze néhány interjú és könyvfejezetek rövid részletei foglalkoznak a témával. Jelen írás kísérlet arra, hogy ezt a hiányt enyhítse.

Máriakéménd története – könyvajánló

Újra kapható a 2015-ben megjelent, és azóta mindegy szálig elfogyott „Máriakéménd története” című könyv, mely egy híres kis baranyai településről szól. Ötéves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként jelent meg először 2015-ben Biki Endre Gábor szerkesztésében a könyv.

Aczéltól az undergroundig

Baranya megye és Pécs az 1960-as évektől a hazai művészeti élet országosan meghatározó, sokszínű helyszínévé vált. Emellett a kor hétköznapjai is bőven tartogattak dokumentálandó pillanatokat. Ezeket örökítették meg az akkori filmesek, majd az 1970-es évek második felében intézményesült pécsi televíziózás alkotói. Remek, időtálló dokumentumfilmek, televíziós műsorok készültek akkoriban.

Százhuszonöt éve szentelték fel az újjáépült pécsi székesegyházat

1891 fontos év volt a pécsi egyházmegye életében: a székesegyház ekkor nyerte el mai alakját. A kilenc évvel korábban, 1882-ben megkezdett építési munkálatok célja az volt, hogy a millenniumi ünnepségekre a templom visszanyerje régi, egységes külsejét, felszámolva a különböző századok építészeti stílusainak eklektikusságát. Dulánszky Nándor püspök felkérésére Friedrich von Schmidt építész tervei alapján készült el 1891-re a neoromán stílusú székesegyház.



Archívum

Hirdetés