A Pécsi Dalárda 1864-ben, az országos rendezvény után sort kerített az elnökválasztásra és tisztújításra, egy akkori hírességet, Angyal Pált választották meg elnöknek. A tagok zenei képzésének elősegítésére javadalmazással együtt járó korrepetítori állást rendszeresítettek, amely tisztséget szintén Wachauer Károly karmester nyerte el. Ezzel egyidőben panaszt is benyújtott a vezetőségnek, amelyben a hanyag próbalátogatásra, a fegyelmezetlenségre mutatott rá, és ezeket a kifogásokat el is fogadta a választmány.
Ennek az évnek messze a legkiemelkedőbb eseménye az a dalosünnep volt, amelyre az ország minden részéből jöttek dalosok és látogatók. „…Pécs indul el bátran a még járatlan úton, Pécs mutatja meg a formát, amely szerint az ilyen ünnepséget rendezni kell, bátor föllépésével bátorságot önt a többi dalos-egyesületekbe, melyek az ígyen kimondott első szó után nagyhamar megtalálják a többi kimondandó szót is…”- így lelkendezett Haksch Lajos nagysikerű könyvében, amelyet 1902-ben, a dalos egyesület 40. évfordulóján adtak ki a Pécsi Dalárda történetéről.
A dalárda újjáalakulásának második évében szintén tisztújítást tartottak, de a főbb tisztségviselőket megerősítették. Az elnök továbbra is Bánffay Simon, a vezető karmester Wachauer Károly maradt. Az évnyitó közgyűlésnek nem is ez volt a maradandó értéke, hanem a jelmondat-választás. A címünkben közölt változatot fogadták el, szerzője Schulcz József ácsmester, műkedvelő költő volt.
Az amatőrfilmezés műszaki oldala jól dokumentált, azonban mint társadalmi, kulturális, művészeti jelenség nincs igazán feldolgozva; mindössze néhány interjú és könyvfejezetek rövid részletei foglalkoznak a témával. Jelen írás kísérlet arra, hogy ezt a hiányt enyhítse.
Újra kapható a 2015-ben megjelent, és azóta mindegy szálig elfogyott „Máriakéménd története” című könyv, mely egy híres kis baranyai településről szól. Ötéves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként jelent meg először 2015-ben Biki Endre Gábor szerkesztésében a könyv.
Baranya megye és Pécs az 1960-as évektől a hazai művészeti élet országosan meghatározó, sokszínű helyszínévé vált. Emellett a kor hétköznapjai is bőven tartogattak dokumentálandó pillanatokat. Ezeket örökítették meg az akkori filmesek, majd az 1970-es évek második felében intézményesült pécsi televíziózás alkotói. Remek, időtálló dokumentumfilmek, televíziós műsorok készültek akkoriban.
1891 fontos év volt a pécsi egyházmegye életében: a székesegyház ekkor nyerte el mai alakját. A kilenc évvel korábban, 1882-ben megkezdett építési munkálatok célja az volt, hogy a millenniumi ünnepségekre a templom visszanyerje régi, egységes külsejét, felszámolva a különböző századok építészeti stílusainak eklektikusságát. Dulánszky Nándor püspök felkérésére Friedrich von Schmidt építész tervei alapján készült el 1891-re a neoromán stílusú székesegyház.
A szobrok anyaga a pirogránit egy mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik.
1301-ben rakták le a ferences szerzetesek az alapkövét a pécsi Ferences templomnak, mely a török időkben szinte teljesen elpusztult, majd a szerzetesek 1687-ben visszakapták a romokat és elkezdték felépíteni újra.
Töredékes visszaemlékezés a szocialistabrigád-mozgalom keretében
1970-es évek közepén
Vasi Ferenc Péter helytörténeti hagyatékából – legépelve 2012. júl. 12.
A máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom előtt, az ahhoz felvezető lépcső két oldalán állnak a kb. 2,5 méter magas pirogránit angyalszobrok, melyek az 1890-es években készültek a Zsolnay Gyárban. A két honalapítás-kori magyaros öltözetű, varkocsos, angyalszobor a hit és szeretet szimbólumát fejezi ki.
Karácsonyra időzítve új kiadásban jelenik meg Vörös Márton 1963-ban megjelent, A Széchenyi tér regénye című könyve. A kötet bemutatóját 2015. december 10-én tartják a pécsi Hotel Laterumban 17:30-tól. A könyvet bemutatja Bodács Etele újságíró, közreműködik Stenczer Béla színművész. A rendezvény házigazdája Andrell Tamás.
2015. november 13-án 18.00 órakor kezdődik a A mi képernyőnk – fejezetek, kulisszatitkok a pécsi televíziózás történetéből (1976-2011) című könyv bemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. A Gerner András által szerkesztett kötetben feltárul a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának 35 éve mellett a városi televíziózás kialakulása és 2011-ig tartó fejlődése, valamint a ’90-es években Pécsett néhány évig működő kereskedelmi tévék (Baranya Televízió, Mecsek TV) is fontos szerepet kapnak. Emellett megismerhetjük a Pannon TV létrejöttét, 2011-ig tartó fejlődési ívét is.
2015. október 27-én 18.00 órakor kezdődik Regényi Ildikó barátunk és szerzőtársunk Pécsi papírdossziéim (1956-1979) című könyvének bemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. A szerzővel Orcsik Ferenc beszélget.
Hosszúhetény, az idén, 2015-ben ezeréves település rendezvényekkel és könyvvel készült a millenniumra. A Múltringató című kötet ajánlásaként Nádor Rudolfné írását közöljük, ezt követi Bocz György Régi hetényi vasárnapok összeállítása.
Legutóbbi hozzászólások