Helytörténet
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 30.
Az 1930-as év színházi eseményeiből ez alkalommal két társulat vendégszereplését ragadom ki. A korszak helyi polgári-liberális napilapja, a Pécsi Napló (1892-1944) május 9.-i számának „Színház” rovatában, a „– Huszadikán tartja első előadását Alapi Nándor társulata” alcímmel az alábbi cikket tette közzé. Ezt közlöm elsőként. „A színházat kedvelő közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy az Országos Kamara Színház e hó 20.-án megkezdi Pécsett előadásait.
Pécs Underground ’80 – könyvbemutató
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A programsorozatban ezúttal Koszits Attila Pécs Underground ’80 című könyvének bemutatójára kerül sor.
Bűnözés és prostitúció Pécsett az első világháború idején
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Szlanyinka Éva történész tartja, előadásának címe: Bűnözés és prostitúció Pécsett az első világháború idején.
Berde Károly első világháborús hadinaplói
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Dezső Krisztina muzeológus-könyvtáros tartja, előadásának címe: Berde Károly első világháborús hadinaplói. Kezdési időpont: 2021. július 14., 16.30.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 29.
„Bezárják egy évre a Pécsi Nemzeti Színházat?” főcímmel, és „Szigetvár kilép a pécsi színi kerületből” alcímmel sokat sejtető cikk jelent meg a polgári-liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1943. május 25.-i számában. Aki akkor elolvasta, valóban azt kapta, amit a cikk sejtetett, már csak ezért is érdemes fölidéznem.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 34. rész
Mikor egy ilyen híres dalárda jubileumi ünnepét üli, olyan sok eseménynek kell történnie, hogy nem elég egy nap mindezek végig élésére. Az 1891. november 8.-át mind a kórustagok, mind a híveik, mind az ünneplésükre összegyűlni kívánó érdeklődők szentmisével kezdték a város főterén álló Plébánia templomban, a város templomában. Persze ennek is megadta a módját a Pécsi Dalárda.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 5. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 8-i számában, az első oldal alján a következő fontos helyi közérdekű értesítés jelent meg. A címzettek a hegységben harcoló „Mecseki Láthatatlanok” voltak. „Megbeszélés a sebesültek elszállítására. November nyolcadikán, ma, fél kilenc és fél tíz között, a Mélyvölgyben, a Kőlyuk barlangnál a pécsi vöröskereszt és az egyetem fegyvertelen kiküldöttjei jelennek meg. Kérik, hogy a mecseki fegyveresek orvost vagy egészségügyi megbízottat küldjenek a megjelölt helyre. A megbeszélés célja: sebesültjeiknek klinikára való szállítása. A Vöröskereszt és az Egyetem vezetősége.”
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 33. rész
Dal zengje ünnepét a dal fiának,
Köszöntse e napot szent ihletés!
Hozsánna szóljon lelkünk fenekéről
S zengje vissza bércz és völgy a dalt!
Egy helyi közösség útkeresése – Pécs a török hódítás előestéjén
A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Erdős Zoltán történész, könyvtáros tartja, előadásának címe: Egy helyi közösség útkeresése – Pécs a török hódítás előestéjén.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 32. rész
Most már tényleg következzék az 1891-ben megült 30. évforduló eseményeinek fölidézése. Úgy határozott a jubileumi választmány, hogy először két napon legyen a megemlékezés, másodszor pedig a kezdete 1891. november 7. legyen, mégpedig annak a napnak az előestéje, amikor az 1861-ben kelt meghívó levél egybehívta az „alapító atyákat” Wachauer Károly (1829-1890) házába, az 1847.-i első alakulás utáni újbóli alapítás teendőinek megbeszélésére.
Kőbe véstük… Emléktábla-avatás Várkonyi Nándor emlékezetére
Születésének 125. évfordulója alkalmából – 2021. május 19., Pécs, Kürt u. 5. – Megindító pillanat volt ott állni a régi ház kapujában… Innen jöttem ki mint gyerek, mint unoka, s most ugyanúgy unokaként állok itt a frissen felhelyezett emléktábla alatt. Pedig mekkorát fordult közben a világ!
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 28.
Ha az 1895. október 5.-i színház-megnyitás közvetlen előzményeit a helyi sajtóból vizsgáljuk, akkor az egyik fontos kútforrás az akkori jelentős helyi politikai napilap, a Pécsi Figyelő 1895. szeptember 15.-i számában napvilágot látott „Somogyiék Pécsett” című közlés.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 27.
A „Dunántúl” című katolikus-konzervatív napilap (1911-1944) 1922. október 1.-jei számának „Színház” rovatában két figyelemre méltó cikk kapott helyet. Az egyik, amelyik „A vidéki színházak válsága” címet viselte, az akkori nehéz általános gazdasági helyzet kihatásairól nyújtott képet a vidéki színházak vonatkozásában. Nézzük hát, mit írtak ekkor.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 31. rész
Az egri út fonalát az előző résztől a megérkezésük utáni első napon, 1890. augusztus 3-án vesszük föl most, amely hasonló kitörő sikerrel zárult, mint a megérkezésük. Ezen a napon került sor ugyanis arra a jótékony célú hangversenyre, amelynek gyakorlata még szimpatikusabbá tette a mecsekaljaiakat mindenütt, ahol megfordultak – így Egerben is.
A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 30. rész
Ha a kedves olvasó most azt hiszi, hogy 1889-ben – az előző visszaeséssel ellentétben – megváltozott a belső helyzet a Pécsi Dalárdán belül, akkor nagyon téved. Továbbra is a régi tagok áldozatos munkája érződött a próbákon, ők „vitték a hátukon” a dalárda addig kiharcolt művészi tekintélyének ápolását, míg az újonnan belépők jobbára reprezentáltak.
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások