Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 11.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszako

A 90 éves „üzemi bérház” – 5. rész

A gyógyszertár és a nyugati bejárat közötti épületrész földszintjén eredetileg három üzlethelyiséget alakítottak ki. E három üzlethelyiség összevonásával, hónapokig tartó gondos előkészítő munka után 1933. június 16-án nyílt meg a Postatakarékpénztár pécsi zálogkölcsön intézete.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 20. rész

Salzburgból Münchenbe mentek, ahol egy napig ismerkedtek a város nevezetességeivel. Itt találkoztak honfitársaikkal, az idők folyamán neves képzőművészekké váló Baditz Ottóval (1849-1936), Peske Gézával (1859-1934), Szárits Kálmánnal, és Zala Györggyel (1858-1937), a közülük is kiemelkedő szobrászművésszel.

A 90 éves „üzemi bérház” – 4. rész

Az épületben leghosszabb ideig működő intézmény a Vegykísérleti Állomás volt. A korábban a Vitéz utcában, a belgyógyászati klinika tőszomszédságában működő Vegykísérleti Állomás az ország legmodernebb ilyen intézményeként kezdte meg munkáját 1930. december közepén az üzemi bérház Szent Imre utcai részén, a földszinten.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 10.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A 90 éves „üzemi bérház” – 3. rész

Az „üzemi bérház” létrehozása két szakaszban történt, az első szakasz az építést, a második az épület belső munkáinak kivitelezését foglalja magában. Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, mai mércével mérve rekordidő alatt készült el a beruházás, annak ellenére, hogy néhány zökkenő is adódott a munkálatok során.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 19. rész

A nagy múltú városba 1883. július 31.-én este 7 órakor érkezett meg „kulturális küldöttségünk”, és a salzburgi férfi dalosok ünnepélyes fogadást rendeztek számukra. Vezetőik Spengler császári tanácsos és a pécsiekkel addig szoros kapcsolatot tartó Carl Petter városi tanácsos voltak.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 9.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

A 90 éves „üzemi bérház” – 2. rész

Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa – az 1929. évi 1918. számú határozata alapján – március 16-án tette közzé az épülettel kapcsolatos tervpályázati hirdetményt. A pályázat titkos volt, jeligével ellátandó, tartalmaznia kellett minden emeletsorról egy-egy alaprajzot, a tervezet megértéséhez szükséges metszeteket, az utcai homlokzatok rajzát, valamint műszaki leírást.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 6. rész

A mostani részt kivételesen nem a városunkba látogató ünnepelt dívánkkal, hanem az előző részben általa is dicsért Szoyer Ilona (Ilonka, 1880-1956) akkori tehetséges fiatal opera énekesnővel kezdjük. Ismét a Pécsi Napló az irányadó, ahol az 1902. január 26.-i számában, „Szoyer Ilonka pernyertes” című írásában olvashattak róla a pécsiek egy pozitív hírt.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 18. rész

Amikor 1883. július 27-ét mutatott a naptár, délután négy órakor érkeztek meg dalosaink a stájer Aussee-ba (mai nevén Bad Aussee). Itt csupa örömteli eseményt éltek át. Először is kezdődött azzal, hogy itt csupa kedves embert ismertek meg. Azután pedig Ferdinand Kutalek néptanító, az díszes zászlóval fölvonuló Ausseer Liedertafel kórus képviselője olyan beszédet „vágott ki”, amely nagyon bíztató volt a jövőre nézve.

A 90 éves „üzemi bérház” – 1. rész

Pécs lakói, a vásárcsarnokba ellátogatók, a távolsági autóbusz-pályaudvarról indulók, vagy oda érkezők közül szinte mindenki elsétált már a Zólyom utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló régi, nagy, kétemeletes, terméskő lábazatú sárga ház mellett. Naponta több ezer ember fordul meg itt, így mondhatjuk, hogy ez a palota Pécs egyik legismertebb épülete, mégis szinte alig tudni róla valamit.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 17. rész

Most pedig térjünk rá arra a diadalútra, amelynek során – minden túlzás nélkül – éppen azon a német nyelvterületen arattak megérdemelt sikereket, amelyből „vétettek”, ahonnan sokak személyesen vagy az ő őseik származtak. Térjünk rá tehát ennek a körútnak állomásonkénti ismertetésére – a küldöttségük vezetője, Cziglányi Béla leírása nyomán.

Pálmay Ilka – Kinsky grófné –, a „Földiekkel Játszó Égi Tünemény” diadalútja Pécsett 1902 január végén – 5. rész

Folytatódott a „színházi varázs”: az annyiszor megcsodált, körülrajongott díva ismét megcsillogtatta tehetségét a pécsi színpadon, az egyik ámulatból a másikba esett pécsi publikum előtt. Lássuk ezzel kapcsolatban a Pécsi Napló 1902. január 25.-i száma „Színház és művészet” rovatában közölt „Pálmay – Szép Heléna – Második est – „ című írást.

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Raposa Vivien egyetemi hallgató tartja, előadásának címe: Antiszemitizmus a pécsi Turulban a két világháború között.