Hetedhéthatár | Helytörténet
Archívum

Helytörténet

A választott címke 232 íráshoz kötődik

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 4. rész

Ennek az évnek messze a legkiemelkedőbb eseménye az a dalosünnep volt, amelyre az ország minden részéből jöttek dalosok és látogatók. „…Pécs indul el bátran a még járatlan úton, Pécs mutatja meg a formát, amely szerint az ilyen ünnepséget rendezni kell, bátor föllépésével bátorságot önt a többi dalos-egyesületekbe, melyek az ígyen kimondott első szó után nagyhamar megtalálják a többi kimondandó szót is…”- így lelkendezett Haksch Lajos nagysikerű könyvében, amelyet 1902-ben, a dalos egyesület 40. évfordulóján adtak ki a Pécsi Dalárda történetéről.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 3. rész

A dalárda újjáalakulásának második évében szintén tisztújítást tartottak, de a főbb tisztségviselőket megerősítették. Az elnök továbbra is Bánffay Simon, a vezető karmester Wachauer Károly maradt. Az évnyitó közgyűlésnek nem is ez volt a maradandó értéke, hanem a jelmondat-választás. A címünkben közölt változatot fogadták el, szerzője Schulcz József ácsmester, műkedvelő költő volt.

Hamerli Antal és az amatőrfilmezés

Az amatőrfilmezés műszaki oldala jól dokumentált, azonban mint társadalmi, kulturális, művészeti jelenség nincs igazán feldolgozva; mindössze néhány interjú és könyvfejezetek rövid részletei foglalkoznak a témával. Jelen írás kísérlet arra, hogy ezt a hiányt enyhítse.

Máriakéménd története – könyvajánló

Újra kapható a 2015-ben megjelent, és azóta mindegy szálig elfogyott „Máriakéménd története” című könyv, mely egy híres kis baranyai településről szól. Ötéves gyűjtő- és kutatómunka eredményeként jelent meg először 2015-ben Biki Endre Gábor szerkesztésében a könyv.

Aczéltól az undergroundig

Baranya megye és Pécs az 1960-as évektől a hazai művészeti élet országosan meghatározó, sokszínű helyszínévé vált. Emellett a kor hétköznapjai is bőven tartogattak dokumentálandó pillanatokat. Ezeket örökítették meg az akkori filmesek, majd az 1970-es évek második felében intézményesült pécsi televíziózás alkotói. Remek, időtálló dokumentumfilmek, televíziós műsorok készültek akkoriban.

Százhuszonöt éve szentelték fel az újjáépült pécsi székesegyházat

1891 fontos év volt a pécsi egyházmegye életében: a székesegyház ekkor nyerte el mai alakját. A kilenc évvel korábban, 1882-ben megkezdett építési munkálatok célja az volt, hogy a millenniumi ünnepségekre a templom visszanyerje régi, egységes külsejét, felszámolva a különböző századok építészeti stílusainak eklektikusságát. Dulánszky Nándor püspök felkérésére Friedrich von Schmidt építész tervei alapján készült el 1891-re a neoromán stílusú székesegyház.

A máriakéméndi pirogránit angyalszobrok rejtélyes története…

A szobrok anyaga a pirogránit egy mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik.

A pécsi Ferences templom értékei

1301-ben rakták le a ferences szerzetesek az alapkövét a pécsi Ferences templomnak, mely a török időkben szinte teljesen elpusztult, majd a szerzetesek 1687-ben visszakapták a romokat és elkezdték felépíteni újra.

Memento a Tatai Szőnyeggyárról

Töredékes visszaemlékezés a szocialistabrigád-mozgalom keretében
1970-es évek közepén
Vasi Ferenc Péter helytörténeti hagyatékából – legépelve 2012. júl. 12.

A máriakéméndi angyalszobrok megmentéséért

A máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom előtt, az ahhoz felvezető lépcső két oldalán állnak a kb. 2,5 méter magas pirogránit angyalszobrok, melyek az 1890-es években készültek a Zsolnay Gyárban. A két honalapítás-kori magyaros öltözetű, varkocsos, angyalszobor a hit és szeretet szimbólumát fejezi ki.

A Széchenyi tér regényes története

Karácsonyra időzítve új kiadásban jelenik meg Vörös Márton 1963-ban megjelent, A Széchenyi tér regénye című könyve. A kötet bemutatóját 2015. december 10-én tartják a pécsi Hotel Laterumban 17:30-tól. A könyvet bemutatja Bodács Etele újságíró, közreműködik Stenczer Béla színművész. A rendezvény házigazdája Andrell Tamás.

A mi képernyőnk

2015. november 13-án 18.00 órakor kezdődik a A mi képernyőnk – fejezetek, kulisszatitkok a pécsi televíziózás történetéből (1976-2011) című könyv bemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. A Gerner András által szerkesztett kötetben feltárul a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának 35 éve mellett a városi televíziózás kialakulása és 2011-ig tartó fejlődése, valamint a ’90-es években Pécsett néhány évig működő kereskedelmi tévék (Baranya Televízió, Mecsek TV) is fontos szerepet kapnak. Emellett megismerhetjük a Pannon TV létrejöttét, 2011-ig tartó fejlődési ívét is.

Könyvbemutató: Pécsi papírdossziéim

2015. október 27-én 18.00 órakor kezdődik Regényi Ildikó barátunk és szerzőtársunk Pécsi papírdossziéim (1956-1979) című könyvének bemutatója Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. A szerzővel Orcsik Ferenc beszélget.

Múltringató – Hosszúhetény millenniuma

Hosszúhetény, az idén, 2015-ben ezeréves település rendezvényekkel és könyvvel készült a millenniumra. A Múltringató című kötet ajánlásaként Nádor Rudolfné írását közöljük, ezt követi Bocz György Régi hetényi vasárnapok összeállítása.

Könyvajánló: Máriakéménd története

Új könyv jelent meg a Baranya megyei Máriakéméndről. Ötéves gyűjtő- és kutatómunka előzte meg a MÁRIAKÉMÉND TÖRTÉNETE című könyv kiadását, mely Biki Endre Gábor szerkesztésében látott napvilágot. A lektori munkát dr. Lakatosné Novotny Sarolta végezte.



Archívum

Hirdetés