Vitéz Jakabffy Dezső idei programjában egész sereg vendégjátékos (sic!) fellépését ígérte, ígéretéhez híven csütörtökön és pénteken Kiss Manyival lepte meg a közönséget, október 30 és 31-re pedig Páger Antalt nyerte meg kétnapos vendégszereplésre. Páger Antal tüneményesen szép művész-karrierje Pécsről indult el, s ezért mindig örömmel vesszük, ha csak napokra is, de pécsi színpadon visszalátogat hozzánk.
A színházi iroda hírei: A szilveszteri vidám este délutáni helyárakkal. Ma, újév (sic!) délután 3 órakor a Szilveszter-esti teljes műsort megismétli a társulat. A 12 hónapra beosztott énekes, táncos, látványos kacagtató revü a legjobb újévi szórakozást nyújtja. Zöld bárány Páger Antal vendégfelléptével. Minden este viharos tapsokat arat az operettegyüttes pompás összjátékával, Páger Antallal.
Ferenc József Szent koronával megkoronázott uralkodóként négy alkalommal járt Pécsett. A Pécsi Figyelő korabeli lapszámai a legapróbb részletekig beszámoltak a látogatásokról. A következőkben tudósítás következik ezekről az eseményekről, távirati stílusban.
Ha valaki most arra kérne, hogy meghatározzam mi a vallás, nagy bajban volnék. Egy rejtélyes belső erő, ami stabilitást nyújt, egy erkölcsi fék, ami időben közbelép, ha túl gyorsan, túl sokat akarunk, egy lelki mérce, amire néha feltekintünk, vagy netalán tán egy olyan menedék, ahova szorult helyzetünkben fejvesztve igyekszünk? Nem tudom. Csak abban vagyok biztos, hogy az emberré válás pillanatában már létre kellett jönnie, hiszen akkor, ott is valamiben bíznia kellett az ősembernek.
A 48-as téren álló hányatott sorsú buszváró Pécs egyik jellegzetes városképi eleme. Az építményt Kisaszondy Lajos mechanikus és műlakatos cége készítette 74 évvel ezelőtt, 1949-ben, összeszerelését a Pécsi Közlekedési Vállalat Ifjúsági brigádja végezte. A köztudatban villamosmegállóként is szerepel, noha a villamos sosem járt erre, a Zipernowsky Károly Műszaki Technikum épületének keleti felén, a járdán volt a megállója, ott ágazott szét a Zsolnay gyári és a Külvárosi pályaudvari vonal.
Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
A július 22-23-i hétvége a nosztalgia jegyében telik Dombóvár és Bátaszék között. Ekkor ünnepeljük a vonal fennállásának 150. évfordulóját, valamint az 50 éve szolgálatba állt „Csörgő” becenévvel rendelkező mozdonyokat.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében.
Szalafai Bernadett kutatásainak eredményessége A támadó cikkről, a színügyi bizottság üléséről Egy tipikus mai hangvételű, pimasz, visszataszító cikk volt az, ami névtelenül /! / jelent meg a liberális eszmeiségű Pécsi Napló (1892-1944) azon számában, amelynek dátuma 1899. március 7. volt. Fojtott gyűlölettel nem lehet cikket írni, a színház van a közönségért és nem fordítva, […]
A Somogyi Károly (1845-1908) nevével fémjelzett Kert (a mai Dischka Győző) utcai „faaréna” 8 évig szolgálta a pécsi színházügyet, és nagy szerepe volt abban, hogy átmenetet nyújtson addig az időig, amig a végleges, ma is használt épületet birtokba nem vették a társulatok és a nézők. Közben a művészi színvonal emelkedését és az országos színi életbe való bekapcsolódásának jelét mutatta az a tény is, hogy a fővárosi Népszínház és Vígszínház repertoárját is beépítette a műsortervébe Somogyi Károly és „csapata.”
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara művelődésszervezői szakának elvégzését követően Szalafai Bernadett 2007-ben „Az első színi direktor Pécsett” címmel adta be szakdolgozatát, amelynek elfogadásában dr. Husz Mária CSc. habil. egyetemi docens, konzulens segítette.
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.
A szovjet tankok segítségével uralomra jutott Kádár-rendszer helyi sajtója is – természetesen központi pártutasításra – nagy gondot fordított arra, hogy a munka megindításának szükségességét erőteljesen hangsúlyozza, és ezzel kapcsolatos tudósításokat közöljenek Pécsről, Baranyából. Ezzel összefüggésben a vasárnapi számból a következő cikket közlöm, amely az „Újra megkezdődött a munka” címet viselte.
Az 1911. év szemelvényeinek közlését ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) színházi hírei közül az 1911. május 21.-i szám „– Szerződések” című cikkével kezdem. Érdekességként a hír mindjárt a színház igazgatójának, Füredi (Fürst) Bélának (1868-1929) – aki színész is volt – nevével kezdődik, amely követendő példa az utókor hasonló híreinek napvilágra hozatalakor.