Horvátország | Hetedhéthatár
Archívum

Horvátország

A választott címke 21 íráshoz kötődik

Kék emlék – műalkotások az Adriáról Pécsett

Január 31-én nyílt meg a pécsi August Šenoa Horvát Klubban a Srimai Terasz Alkotótábor tagjainak kiállítása. A havas, ónos esős téli délutánon különösen jó érzés volt a nyár, a tengerpart világába belecsöppenni. A kiállított művek között festmények, kollázsok, fotók láthatók – ami közös bennük, hogy az Adriai-tenger hangulatát közvetítik. A február 14-ig megtekinthető tárlat kapcsán az egyik kiállító művészt, az alkotóközösség tagját, Sárkics Esztert kérdeztem.

Horvát szellemi-kulturális örökség az UNESCO listáján

Április 13-án, pénteken 16 órakor nyílik a „Horvát szellemi-kulturális örökség az UNESCO listáján” című kiállítás a Mohácsi Történelmi Emlékhely fogadóépületében. A kiállítás bemutatja többek között a tradicionális csipkekészítést, a dubrovniki Szent Balázs Fesztivál eseményeit, az észak-horvátországi mézeskalács-készítést és a sinj-i lovagi torna, az Alka-játékok történetét.

Kalandozás a Kvarner-öböl mentén – 8-14.

A hídon áthaladtunkkor balra letekintve láthatjuk a szárazföldhöz legközelebb eső világítótornyot; itt mindössze 600 méter a távolság. Kétszáz évvel ezelőtt kialakított kikötőhelyek maradványai vannak a parton; egykor tonhal halászat zajlott itt, majd a kompkikötőt alakították ki. A hídnak „köszönhetően” mára Voz teljesen elnéptelenedett; üres az étterem, hajóroncsok hányódnak a sekély vízen.

Kalandozás a Kvarner-öböl mentén – 1-7.

Az elmúlt hónapokban szerzőtársam, Komlós Attila tollából olvashattak cikksorozatot az Isztriai-félsziget természeti és kultúrtörténeti értékeiről, s arra gondoltam, hátha lapunk olvasóinak egy része szívesen fogadja a folytatást az Adria hazánkhoz legközelebb eső szakaszáról, a Kvarner(Quarnero)-öböl környékéről.

Isztria – 6. Könnyű gyalogtúra és egy kis nosztalgia

Rövid isztriai utazásunk végén átkelünk az Učka hegységen, majd ellátogatunk a félsziget északkeleti csücskébe, a kedvelt üdülőhelyre, Opatijába, magyar nevén Abbáziába. Ha Belső-Isztriából Magyarország irányába kívánunk továbbhaladni, ma már megtehetjük gyorsforgalmi úton is, viszonylag gyorsan és kényelmesen. Az utat „akadályozó” Učka-hegységen már alagút vezet keresztül, így a sietős vándornak a kanyargós hegyi utakkal sem kell megküzdenie.

Isztria – 5. Belső-Isztria

Az Isztriai-félsziget tengerparti részének megismerése után most a belső területekre látogatunk és felkeresünk néhány kis települést. Először Motovun sziklára épült városkáját, majd a várkastélyáról nevezetes Pazint, végül a turisták által szinte egyáltalán nem látogatott Bale települést keressük fel. Belső-Isztriáról feltétlen érdemes tudni azt, hogy az 1970-es években, a tengerparti turizmus fellendülésének időszakában a terület népessége csökkenésnek indult, mivel lakosai a biztosabb megélhetés reményében a tengerpartra költöztek.

Isztria – 4. Barangolások a félsziget nyugati peremén

Az Isztriai-félsziget nyugati oldalán több hangulatos kisváros található. Közülük nemcsak Isztria, hanem egész Horvátország legnagyobb tengerparti üdülőhelye a 11 ezer lakosú Poreč. A város környékén már a 19. században kezdetét vette a turizmus, ekkor szabadstrandot alakítottak ki, majd az 1910-es évektől szállodák is épültek. A turizmus látványos fellendülése a délszláv háború időszakát leszámítva az 1970-es évektől napjainkig folyamatos.

Isztria – 3. A Brijuni-szigetek

Pulától nyugatra, a part közelében tizennégy varázslatos szépségű sziget emelkedik ki a tenger vizéből: a Brijuni-szigetek. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el. A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A római időkben a Kr. e. 2. századtól látványos fejlődés vette kezdetét a területen, a gazdag polgárok előszeretettel választották lakóhelyül a szigeteket.

Isztria – 2. Pula

A több mint kétezer éves hagyományokkal rendelkező Pula Isztria legnagyobb városa. Legkorábbi lakói az illírek voltak, a rómaiak a területen Kr. e. 178-ban vették át az uralmat. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. A középkortól a 18. század végéig velencei fennhatóság alatt állt, majd a 19. században osztrák kézre került.

Isztria – 1. Hol is járunk?

A Hetedhéthatár előző évfolyamában a horvát tengerpart dalmát vidékein barangoltunk. Most újból visszatérünk az Adriai-tengerhez, és megismerkedünk Isztria néhány nevezetességével. Ellátogatunk több ismert, és a magyar turisták körében is népszerű üdülőhelyre, de néhány kevésbé felkapott, ám annál érdekesebb települést is felkeresünk majd. Mindezek előtt tekintsük át a félszigettel kapcsolatos, alapvető földrajzi és történelmi ismereteket. Isztria az Adriai-tenger legnagyobb félszigete, területe közel 3000 négyzetkilométer.

Dalmácia kincsei – 10. A Paklenica-szurdokvölgy

A Velebit-hegységben húzódó Paklenica-szurdokvölgy és az azt övező vidék nemcsak Horvátország, hanem az egész mediterrán vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe. 1948-ban nyilvánították nemzeti parkká, de természeti értékei miatt már 1928 óta szigorú védelem alatt áll. A 3617 hektár nagyságú parkban két szurdokvölgy húzódik, a Velika Paklenica és a Mala Paklenica (Nagy- ill. Kis-Paklenica), Európa második legnagyobb ilyen képződménye. Előfordul, hogy helytelenül kanyonnak nevezik, ezért itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy tisztázzuk mi is a különbség a kanyon és a szurdokvölgy között.

Dalmácia kincsei – 9. Zadar, a templomok városa

Észak-Dalmácia fontos kikötővárosa Zadar, közlekedési és gazdasági központ, jelentős idegenforgalommal. Az óváros egy stratégiai szempontból kedvező helyen, olyan kis félszigeten jött létre, melyet csupán keskeny földnyelv köt össze a szárazfölddel. Az illír eredetű települést a rómaiak megerősítették. E kor emlékei ma is megtekinthetők a város több pontján. Az évszázadok alatt Velence, a Magyar Királyság, Franciaország, Ausztria, majd Olaszország birtoka volt.

Dalmácia kincsei – 8. A Krka Nemzeti Park

Horvátország időrendben hetedik nemzeti parkja fantasztikus vízesései révén vált ismertté. A Dinaridák lábánál eredő Krka folyó 72 kilométer hosszú útján több helyen keskeny szurdokvölgyeken és látványos zuhatagokon halad keresztül, míg Šibenik közelében eléri a tengert. A folyó és környéke Skradin közelében, mindamellett hogy igen látványos, sok különleges természeti képződményt is tartogat a hozzáértő látogatónak.

Dalmácia kincsei – 7. Trogir

A dalmát tengerparton tett túránk soron következő ékköve Trogir lesz. A város ősi magja egy kis szigeten helyezkedik el. A régmúltban félsziget volt, a görögök idejében választották el a szárazföldtől egy csatornával. Az óváros így napjainkban is csak hajóval vagy hídon keresztül érhető el. A szárazföld felől a 17. századi reneszánsz kapun át jutunk be a városba, és ha szabadjára engedjük a fantáziánkat, akkor az időben is megteszünk visszafelé jópár évszázadot.

Dalmácia kincsei – 6. Klis vára és a Hét Kastély-öböl

Mostani kirándulásunk helyszínei várak lesznek. Először a magyar történelem szempontjából is jelentős helyet, Klis várát keressük fel, majd a tengerpartra megyünk, a Splittől északra húzódó Hét Kastély-öbölbe látogatunk el. Klis – Klissza – Dalmácia egyik legjelentősebb vára. Egy hosszan elnyúló szikla tetején magasodik, hármas védőfalrendszerrel, sok bástyával. A várban az egymást követő korszakok építkezései, átalakításai és kiegészítései figyelhetők meg. A legtöbb építmény 18-19. századi, a velencei és az osztrák uralom időszakából való.



Archívum

Hirdetés