Ludwig Múzeum | Hetedhéthatár
Archívum

Ludwig Múzeum

A választott címke 25 íráshoz kötődik

Salla Tykkä – Rövid címek

Szent vagy femme fatale. Földanya vagy nimfa. A művészet és a vallás tradicionális nőreprezentációs struktúráinak lebontásával Salla Tykkä a női énkép, identitás és fizikai létezés újraértelmezését kísérli meg. A finn fotó- és videóművész Ludwig Múzeumban 2018. október 6-tól 2019. január 6-ig megtekinthető egyéni kiállítása pályafutásának zenitjén nyújt áttekintést Salla Tykkä két évtizedes munkásságáról.

Az év legjobb kortárs művészeti kiállítása díjra jelölték a Ludwig Múzeum egyik idei tárlatát

Október 9-én hirdették ki a Ludwig Múzeum jelölését a Global Fine Art Awards 2019 díjra. A Permanens Forradalom. Mai ukrán képzőművészet című válogatása 31 ország további 93 jelöltjével együtt került abba a rangos nemzetközi versenybe, amelyet évente 13 kategóriában osztanak ki a legjobb képzőművészeti és design kiállításnak.

Nyelvrokonok

Az Észtország függetlenségének századik évfordulója alkalmából a budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett Nyelvrokonok című kiállítás azt vizsgálja, hogy az északi, balti, valamint a közép-európai történelem és tapasztalat hol találkozik a 21. századi jelenben, ahol Észtország és Magyarország egyaránt az Európai Unió keretein belül építi jövőjét. Vajon milyen témák, motívumok bukkannak fel a két ország kortárs képzőművészetében, amelyek egymással párhuzamba állíthatók, s ezek hogyan kapcsolódnak korunk általános problémáihoz?

Huszárlépésben

A Ludwig Múzeumban 2018. július 13. – szeptember 2. között megtekinthető kiállítás Sam Havadtoy festőművész New York-i éveit állítja középpontba. Az 1970-es és 1980-as években a város meghatározó művészeivel kialakított munkakapcsolatai nagy hatással voltak formálódó művészetére.

Permanens forradalom

A Ludwig Múzeumban 2018. április 6-án megnyílt és június 24-ig látható Permanens forradalom – mai ukrán képzőművészet című kiállítás az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása. A tárlat különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik.

Gazdálkodj okosan!

A Ludwig Múzeumban 2017. október 13-tól 2018. január 28-ig megtekinthető kiállítás a kortárs képzőművészet és a gazdaság kapcsolatát vizsgálta, amely túlmutat a kultúrafinanszírozás vagy a művészeti piac működésének kérdésein.

Rekord nézőszámmal zárult a Velencei Képzőművészeti Biennále

November 26-án befejeződött az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále. Idén is folytatódott a tendencia miszerint évről évre rekordot dönt a Velencei Biennále látogatottsága. A kiállítást idén több mint 615 ezer látogató kereste fel, mely 23%-os növekedést jelent a 2015. évi látogatószámhoz képest. Ezen belül a fiatal, 26 év alatti látogatók 31%-ot képviselnek.

Hejettes Szomlyazók

A Hejettes Szomlyazók művészcsoport 1984-ben alakult és 1992-ben szűnt meg. Akkor jött létre, amikor a korábbi tiltások, betiltások, a legkülönbözőbb akadályoztatások már egyre kevésbé éreztették hatásukat; majd a többpártrendszer konszolidációja idején oszlott fel. Földalatti formációnak indult és hivatalossá, elfogadottá vált csoportként végezte.

Bűnbak képek Budapestnek

2017. július 8. és szeptember 24. között tekinthető meg a budapesti Ludwig Múzeumban a Gilbert & George: Bűnbak képek Budapestnek című kiállítás. Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”.

Gilbert & George: Bűnbak képek Budapestnek

2017. július 8. és szeptember 24. között tekinthető meg a budapesti Ludwig Múzeumban a Gilbert & George: Bűnbak képek Budapestnek című kiállítás. Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben.

A pécsi Jelenkor szelleme költözött a budapesti Ludwig Múzeumba

Kerekasztal-beszélgetést hallgattam meg a Pécsi Műhelyről és tágabb kulturális környezetéről a pécsi Jelenkor folyóirat tagjainak közreműködésével a 2017 június 24-i Múzeumok éjszakája keretében a Budapesti Ludwig Múzeum harmadik emeleti kiállítóterében.

Párhuzamos avantgárd

A Ludwig Múzeumban 2017. április 13 – június 25-ig megtekinthető Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: Ficzek Ferenc (1947-1987), Halász Károly (1946-2016), Kismányoky Károly (1943), Pinczehelyi Sándor (1946), Szijártó Kálmán (1946).

Párhuzamos avantgárd. Pécsi Műhely 1968–1980

A Ludwig Múzeumban 2017. április 13. és június 25. között megtekinthető kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg vakfoltján/perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét kívánja bemutatni és jelentőségét hangsúlyozni.

Magyar művészek a Velencei Biennálén

Hosszú évtizedek óta először szerepelnek magyar művészek a Velencei Képzőművészeti Biennále központi kiállításán. Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále február 6-i velencei sajtótájékoztatóján az idei biennále főkurátora, Christine Macel nyilvánosságra hozta a központi kiállításon résztvevő művészek névsorát. A főkurátor Viva Arte Viva című kiállításán a Giardiniben az „Örömök és félelmek pavilonja” szekcióban szerepelni fognak Hajas Tibor (1946–1980) képzőművész munkái is.

Kísérletek és kísértetek

Szűcs Attila az egyik legjelentősebb középgenerációs, kelet-közép európai festő, akinek pályája a szocialista rendszerek összeomlásának idején indult, és fontos szerepet játszott abban, hogy Magyarországon létrejött egy egyszerre médiumtudatos és politikai-kulturális értelemben is reflektált festészet az 1990-es évek végén. A 2000-es évektől kezdve Szűcs művészete olyan régiós festészeti trendekkel is párhuzamba állítható, mint a Neue Leipziger Schule és a Cluj School of Painting, miközben a kulturális hagyományhoz és a festészet technológiájához fűződő sajátos viszonya e trendeken belül is sajátos helyet biztosít számára.



Archívum

Hirdetés