Második világháború | Hetedhéthatár
Archívum

Második világháború

A választott címke 15 íráshoz kötődik

Négy katona

Közel hetven év telt el az eseményektől számítva. Az évek mégsem homályosították el azokat az időket. Szinte belevésődtek az emlékezetbe. A front időszaka volt, érzelmekre, létre, tudatra nehezedve. Négyféle, más-más ruhás katonával találkoztam ebben a sorsfordító időszakban. Gyerekfejjel raktároztam el az akkori eseményeket, melyek az idő távlatából sem változtak.

A Lélek Útja – Radnóti Miklós vers-zarándoklat 2019

Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor 2019. augusztus 31. indul a szerbiai Borból, 800 kilométert megtéve az erőltetett menet útján, hogy szeptember 24. érkezzen meg a Győr melletti Abdáig, a költő halálának feltételezett helyszínéig. (650 kilométert gyalog, Mohács és Szentkirályszabadja között vonaton: ezt a távot a bori munkaszolgálatosok is vagonokban tették meg.) Az egyedülálló vállalás három országot köt össze a megbékélés, a Radnóti által felmutatott humánum minden időben való tiszteletére és megőrzésére: Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot.

Mettől meddig?

Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a német-szovjet háború első szakaszát, amikor a felek közötti harcok még lengyel földön dúltak, én nem tekintem a Nagy Honvédő Háború részének, mivelhogy mindkét agresszor a Lengyelországtól hadüzenet nélküli háborúban elrabolt területen harcolt egymás ellen.

Katiny

Tekintsük át az események láncolatát, hogy valamelyest tisztán láthassuk a történteket. Az 1939. augusztus 23-ai szovjet-német megnemtámadási szerződés után Hitler biztosítottnak látta a szeptember 1-jei támadást Lengyelországgal szemben. Ezzel megindult a II. világháború.

Sztahanov

A véget nem érő munkaversenyek az 1930-as évek közepétől terebélyesedtek országos mozgalommá, aztán váltak nemzetközivé (példaképünk a nagy szovjet elefánt!). Az egyik kiemelkedő teljesítményt nyújtó bányászról, Sztahanovról nevezték el.

A westerplattei csoda

A címbe csatát kellett volna írnom, mert az volt, én mégis csodát írtam, mert ez bizony csoda volt a javából. Danzig (ma: Gdańsk) kikötőváros mellett, annak közvetlen közelében húzódik a Westerplatte félsziget. 1939 augusztusában a közelben horgonyzott le a német Schleswig-Holstein csatahajó, kommandósokkal a fedélzetén.

Gerhard Schmidhuber

A német vezérőrnagy a már gyűrűbe zárt Budapest ostromakor, 1945. január 15-én olyan cselekedetet vitt véghez, ami egyedülálló volt az egész világon. Tudomására jutott, hogy a nyilasok és az SS katonák nagyszabású pogromot szerveznek a gettó ellen.

Egy híres pilóta

Adolf Galland német pilóta, 94 légi gőzelmével a Luftwaffe egyik nagy ásza volt. Lovagiasan küzdött ellenfeleivel. 1942-ben a Wehrmacht legfiatalabb tábornoka lett. A német hadsereg tagjai közül másodikként lovagkeresztjéhez megkapta a gyé­mántokat is.

A Wilhelm Gustloff tragédiája

A hajó 1937-re készült el. Eredetileg Hitlerről akarták elnevezni, de 1936-ban a zsidó származású David Frankfurter Svájcban lelőtt egy nemzetiszocialista politikust, aki így a Harmadik Birodalom mártírja lett. Az ő nevét kapta a hajó.

Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 5.

Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. Az ötödik rész az 1945. február 17. és március 28. közötti időszakot tekinti át, valamint letölthető függelékben felsorolja a harcok befejezésének dátumait települések szerint.

Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 4.

Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A negyedik rész az 1945. január 15. és február 15. közötti időszakot tekinti át.

Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 3.

Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A harmadik rész az 1945. január 1. és január 14. közötti időszakot tekinti át.

Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 2.

Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A második rész a szovjet csapatok 1944. december 24 és december 31. közötti időszakban Budapestért vívott hadműveleteit tekinti át.

Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 1.

Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. Az első rész a hadműveleti cselekmények előzményeit, az 1944 december 7. és 1944 december 23. között történteket tekinti át.

Azok a régi szép idők… – 150. rész

A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától, illetve Romániától. Ennek nyomán 1940. szeptember 18-án a magyar honvédek bevonultak Észak-Erdélybe. Életem során nagyon sok idős pécsivel volt alkalmam beszélgetni erről az „ország gyarapításról.” Afféle vidám piknik jellege volt az egésznek. Lelkesen ünneplő tömeg, virágeső, széplányok. Románok részéről komolyabb ellenállás nem volt. Hát ilyen a háború? – gondolták nagyon sokan. Pedig itt lett volna az ideje elgondolkozni, milyen gyenge a magyar honvédség hadifelszerelése és milyen nagy a felkészületlenség, szervezetlenség…



Archívum

Hirdetés