Barátunk és szerzőtársunk, Tám László Príma-díjas fotóművész Busójárás című fotókiállításának megnyitója és a Busójárás feketén-fehéren című könyvének bemutatója 2015. febráur 12-én 17.00 órakor lesz Mohácson, a Busóudvarban. A kiállítást megnyitja: Dr. Ódor Imre kandidátus, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltár igazgatója.
A Mohácsi Színjátszó Kör új bemutatóval kezdi az évet. Egy kisebb színházi est kertén belül szerzőtársunk – Smelka Sándor – két bohózatát mutatják be (Rabszolgák és hajcsárok, A nagy merénylet). A belépés ingyenes, de önkéntes adományokat elfogad a társulat.
Az Országos Könyvtári Napok Baranya megyei eseménysorozata keretében Mohácson mutatták be a Pécsi Nemzeti Színház 2003 óta műsoron levő előadását, a folyamatos népszerűségnek örvendő Grace és Gloria című produkciót. A zsúfolásig megtelt nézőtér előtt a színpadon kórházi ágy, éjjeliszekrény kislámpával és Bibliával, fogas, asztal két székkel, a háttérben viaszosvászonnal leterített konyhaasztal, rezsóval, lábassal, egyéb konyhai eszközökkel.
A Magyarok Kenyere program keretében Mohács vízimalmában 2014. augusztus 17-én (vasárnap) 15 órakor tartják az Összeöntés Ünnepét. Az eseményen közreműködik Tolcsvay László zeneszerző, előadóművész, a Sárközi Települések Közös Tánccsoportja, valamint a Bitskey Gáspár Hagyományőrző Egyesület.
Szigeti Szabó János festőművész kiállítása március 21-éig látható a pécsi Rácz Aladár Közösségi Házban (József utca 4., nyitva hétfőtől csütörtökig 8-tól 15.30-ig, pénteken 8-tól 13 óráig). A Mohácson élő festőművész a Hetedhéthatár szerzői közé és baráti köréhez tartozik, több Héthatár-kiadványhoz ő készítette a rajzokat.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása a busójárás, mely mindig hamvazószerda előtti csütörtökön veszi kezdetét és húshagyókedd estig tart – idén február 27-től március 4-ig. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnepek családjába tartozik. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák: a monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
Honismereti és turisztikai játéksorozatot hirdet családok és iskolás csapatok részére a Pécsi Kulturális Központ, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Janus Pannonius Múzeum. A játéksorozat fő célja három baranyai város – Pécs, Szigetvár, Mohács – történelmi emlékeinek megismertetése, a történelmi események átélése és megelevenítése, illetve egy lehetséges baranyai „Török Tematikus Útvonal” turisztikai vonzerejének közvetítése.
A HegyiBeszédesek Baráti Társasága rendületlen és lelkesült kiadói tevékenységét jelzi két újabb kiadványuk. A sorozat 16. köteteként Tompa Mihály tizenöt versét adták közre Imolay Lenkey István szerkesztésével és bevezetőjével a költő születésének 195. évfordulójára. A verseket a Társaság tagjai válogatták, ami – a gazdag életművet tekintve – nem kis feladatot jelenthetett, tekintettel arra is, hogy a sorozatban már korábban megjelentettek egy kisebb összeállítást a költőtől (Imolay Lenkey István: Az én Tompa Mihályom).
Repity Aranka rajzművész Mohács és környéke részleteit, városképi és tájképi elemeit tárja a szép iránt fogékony közönség elé a Mohács-szőlőhegyi alkotók közössége, a HegyiBeszédesek Baráti Társasága kiadásában megjelent, „Az Én Mohácsom” címet viselő falinaptár oldalain. A naptárban megjelennek Mohács jellegzetes épületei, a Városháza, a Fogadalmi Templom, folyóparti képek és utcarészletek, a közeli nemzeti park vadregényes világa, a Mohácsi Történelmi Emlékhely.
Új épületben, több mint 1200 négyzetméteren fogadja novembertől az érdeklődőket a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum. A Magyarországon élő déli szlávok történetét és néprajzát bemutató intézmény 373 millió forintos uniós illetve hazai pályázati forrásból épült fel.
A busójárás hangulatából ad ízelítőt a Mohácsra látogatóknak a Busóudvar, amelynek alapkövét pénteken helyezték el a Duna-parti városban. A mintegy négyszáz négyzetméteres, U alakú, árkádokkal szegélyezett ház 2014 elejére épül fel a Vörösmarty utca 1. szám alatt, benne busóöltözékeket, kellékeket láthatnak, a népszokáshoz kapcsolódó mesterségekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Több minden történt velem az utóbbi időben, ami miatt elkezdtem ezzel a témával foglakozni. Jártam a sátorhelyi (mohácsi) csatamezőn, elmerengve a múlt fájó borzalmaim, és szorgalmasan nézem az 1970-es évek nagyszerű krimi sorozatát a Derricket… Hogy jön ez össze? Mindjárt rátérek… Kapóra jött a „Dunántúl” 1926. augusztus 20.-i „jubileumi” száma. Mi lett a mohácsi csatavesztés után II. Lajos királyunkkal? Belefulladt-e a néhány csöppnyi vizet tartalmazó Csele patakba (igaz, a történelmi legenda szerint ez egy hirtelen jött hatalmas záportól tengerré duzzadt), avagy menekülés közben gyilkosok végeztek-e vele?
Április 13-án, pénteken 16 órakor nyílik a „Horvát szellemi-kulturális örökség az UNESCO listáján” című kiállítás a Mohácsi Történelmi Emlékhely fogadóépületében. A kiállítás bemutatja többek között a tradicionális csipkekészítést, a dubrovniki Szent Balázs Fesztivál eseményeit, az észak-horvátországi mézeskalács-készítést és a sinj-i lovagi torna, az Alka-játékok történetét.
Mohácson született és hat éves koráig Mohács-Szigeten a Kormoserdő-i erdészházban élt, s az erdő és a Duna-táj határozta meg életét. Általános iskolai tanulmányait Mohácson, a Külvárosi iskolában végezte. Kolbe Mihály volt a rajztanára, aki felfedezte rajzkészségét, irányította lépéseit, majd felkészítette a pécsi Művészeti Gimnáziumban folytatandó tanulmányokra is.