(F)ordítok – 71.

Kányádi Sándor: Bot és furulya
Legelső ajándék, mit kaptam,
egy bot s egy furulya.
Cifra volt a bot,
füstös a furulya.

(F)ordítok – 69.

Pilinszky János:
In memoriam F. M. Dosztojevszkij

Hajoljon le. (Földig hajol.)
Álljon föl. (Fölemelkedik.)

(F)ordítok – 68.

Kamarás Klára: Egy visszatérő álom
Mostanában gyakran azt álmodom,
hogy fölfelé megyek.
Romos lépcsőkön és törött létrákon
mászom, csak egyre mászom fölfelé,
és visszacsúszom mindig… újra…

(F)ordítok – 67.

Kányádi Sándor: Tudod…
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem,

(F)ordítok – 66.

Röhrig Géza: Kenyér 
   Havat szitál a földre,
de ott ahol én megyek, lisztet,
s azonbelül egy csöpp olajat,
mert a Mindenható mindenhat,

(F)ordítok – 65.

Kamarás Klára: Alkonyi csendélet
Nézd a bukó Nap tűzpiros gömb lett!
Egyszerű, mégis festői ötlet.
Kék a virág s már lehajtja fejét,
mint a leány, ki feltárta szívét.

Elhunyt Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, a nemzet művésze

Életének 96. évében, hétfőn elhunyt Lator László Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a nemzet művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Lator László 1927. november 19-én született az akkor Csehszlovákiához, ma Ukrajnához tartozó Tiszasásváron. Egészen kicsi gyerekként kezdett verselni, apjától kapta meg Négyesy László Magyar verstanát, ebből tanulta meg, milyen versformák léteznek. Első versei a Prágai Magyar Hírlap gyerekmellékletében, majd különböző diákújságokban, később a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg.

(F)ordítok – 64.

Röhrig Géza: Kenyér
Havat szitál a földre,
de ott ahol én megyek, lisztet,
s azonbelül egy csöpp olajat,
mert a Mindenható mindenhat,

(F)ordítok – 63.

Kányádi Sándor: Volna még
pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm

(F)ordítok – 62.

Karádi Kázmér: Zivatar
Fátyol, takaró,
Angyalok éneke,
Fák koronáját
Fürdető vándor eső.

(F)ordítok – 61.

Jász Attila: Nélküled
Mióta készülök, hogy elmondjam neked, 
amit csak sejtenél, amit nem lehet. 
(Mindenkinek és senkinek.) Ami nem több, csupán 
készülődés vagy készenlét, hogy egyszer talán… 

(F)ordítok – 60.

Pilinszky János: Bűn és bűnhődés
Sheryl Suttonnak
A befalazott képzelet
még egyre ismételgeti

(F)ordítok – 59.

Karádi Kázmér: Szikla
Esős kert sziklája,
Holdfény a múzsája
Fekszik csendben,
Búsan, bölcsen,
Tündérek énekelnek rajta.

(F)ordítok – 58.

József Attila: Kultúra
A virág elfáradt már szagosodni.
Unta,
hogy mifenének tettük asztalunkra.

(F)ordítok – 57.

A hangod akkor a legszebb
ha kerete a csöndnek,
a hajad akkor a legszebb,
ha cseléde a napsugárnak