Nyelvtudomány | Hetedhéthatár
Archívum

Nyelvtudomány

A választott címke 16 íráshoz kötődik

A Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a magyar helyesírás szabályai új kiadását

Alapvető változtatások nélküli, könnyebben használható, bizonyos mértékig rugalmasabb szabályzatot adni a használók kezébe – ez volt a célja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságnak A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadásának megalkotásával. Az anyanyelvünk írásának szabályait kanonizáltan összefoglaló gyűjteményt csütörtökön mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.

Magyarul – magyarán

A nyelv használói mindig is alkottak, alkalmaztak célszerű rövidítéseket. Napjainkban ez a szóhasználati mód szintre mindenen eluralkodik. A bizalmas, kedveskedő stílusú becézés: ovi, isi, suli, vacsi, doki,dokikám, bratyó, gatyó, szitu, tulaj, légyszi (e-mail-ben, SMS-ben: lécci) telcsi (telefon), telcsizünk, talizunk (találkozunk), dumcsi, dumcsizunk…

Magyarul – magyarán. Állandóság a változásban

A magyar helyesírás szabályainak (MHSz) változását, vagyis a legújabb kiadás előkészítését általában hosszabb időszak (30 év) előzi meg. Így történt ez a legutóbbinak, a tizenegyediknek a megjelenése előtt is. Az MTA Helyesírási Bizottsága figyelembe vette az írással hivatásosan foglalkozó szakmai testületek (nyomdászok, pedagógusok, költők stb.) javaslatait. A 12. kiadás előkészítése éppen napjainkban folyik.

Névnapok, védőszentek

Több azonos névnap esetén, melyik az igazi? Ki melyik névnapot tartja magáénak? Természetesen, amelyiket akarja.

Magyarul – magyarán. Az ly marad

Egy nemzet nagy fordulóinak nemcsak politikai, gazdasági következményei vannak, hanem jelentős hatást gyakorolnak a kultúrára is. Ezek közül a magyar ábécéről, benne az ly betűről essék szó. Aligha akad olyan magyar ember, akinek valamilyen emléke ne volna róla.

Feliratok

A nyelv üzenet is. Ha például feliratok formájában üzen, vall a feliratozók gondolkodásáról – vagy annak hiányáról –, hivatalnok-mentalitásáról vagy szűklátókörűségéről, és olykor persze árulkodik a felirat készítőinek bölcsességéről vagy humoráról is.

„Beszélni nehéz!” körvezetők 19. országos tábora

Pécs város szülötte: Péchy Blanka színművész és előadóművész 1960-ban alapítványt létesített a hangzó beszéd példamutató művelőinek díjazására. A Kazinczy-díj színészeket, rádiós, televíziós hivatásos beszélőket kívánt példának állítani mindazok elé, akik anyanyelvünket beszélik. Ebből a kezdeményezésből különböző anyanyelvi rendezvények nőttek ki.

Humorzsák

A Hetedhéthatár 150. és 157. számában megjelent írásaimban a „zsugorító nyelvet” és a „mozaiknyelvet” mutattam be.
A mai alkalommal a magyar nyelvet fenyegető legfőbb kihívásra hívom fel a figyelmet, az idegen szavak beáramlására.

Új jelenségek a magyar nyelvben – I-II.

A gyorsuló világban egyre gyorsabban beszélünk, mert a felénk áradó információmennyiséget másokkal is szeretnénk megosztani. Emiatt is harapódzott el a mai ifjúság körében kóros módon a hadarás. Amikor a beszéd tempója már nem gyorsítható fel jobban, megkezdődik a szavak csonkolása. A rövidítés egyik módszere a zsugorítás.

Humorzsák

Az alábbiakban néhány nyelvi érdekességet írok le, ezzel esetleg kedvet csinálva a nyelvtanuláshoz, illetve a nyelvi rejtelmek megismeréséhez.
Spanyolul az arena szó homokot jelent. De mi mást is jelenthetne, amikor régen az arénákban homok volt.

Viccvidékek – viccvándorlás

Már 20 éve, 1979-ben megjelent tanulmányomban megállapítottam, hogy „… a talány-szerkezetű rendőrviccek (25-30 szöveg) most vannak terjedőben falun is. Külön tanulmányt igényelnének ezek is, lévén, hogy a szövegek jelentős része megvan német nyelvterületen, ahol a frízeket gúnyolják vélük.

Hús eszik húsból húsdombon

A csecsszopó gyermekről szóló fenti finn találós kérdés is példázza, hogy e kisműfajban milyen gyakori a szókezdő hangok azonossága, vagyis az alliteráció. Úgy tűnik, hogy e műfajnak ezen stiláris eszköze főleg a finnugor népekre jellemző, legszebb példáit a finneknél és karjalaiaknál, valamint nálunk, magyaroknál találjuk.

Baskír találósok

Egyetemi éveim alatt ó-török nyelvekkel is foglalkoztam, s az élő török nyelvek közül azért esett a baskírra a választásom, mert fel akartam dolgozni Mészáros Gyula 1909-ben gyűjtött, a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött anyagát. Mészáros Gyula Julianus barát nyomában járta be Magna Hungaria, a mai Baskíria földjét, hogy nyelvi és néprajzi adatokkal járuljon hozzá az őshazakutatás kérdéseihez.

Kairói arab találósok

A most közölt műfordítások első szövege a Közel-Keleten, az arab világban és a törököknél általános (az itt szereplő egyiptomi változat mellett van feljegyzése a palesztinai araboktól és Tuniszból is, az oszmán-török adatok száma pedig meghaladja az ötvenet), de vannak magyar megfelelői is – most csak egyet idézek a Magyar Nyelvőr 1876-os kötetéből, a Moldvában található Klézséről.

Lengyel találós kérdések

Mint korábban írtam egy a hangyákról szóló magyar találós kérdés kapcsolatairól – kiderült, hogy csak a horvátoknál (ráadásul náluk is csak hazánkban és a szomszédos Szlavóniában), valamint a Krakkó környéki lengyeleknél vannak párhuzamai.



Archívum

Hirdetés