Olaszország | Hetedhéthatár
Archívum

Olaszország

A választott címke 27 íráshoz kötődik

A magyar fővárosba látogat az olasz filmszakma

Idén második alkalommal rendezi meg a Fare Cinema – „Képírók Szakmája” olasz filmszemlét az Olasz Kultúrintézet az Uránia Nemzeti Filmszínházzal karöltve. A rendezvény az olasz Külügyi és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium kezdeményezésére indult útjára tavaly azzal a céllal, hogy a külföldi diplomáciai- és kultúrintézeti hálón keresztül népszerűsítse az olasz filmművészetet.

2019-ben Plovdiv és Matera Európa Kulturális Fővárosa

A bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera lesz idén Európa két kulturális fővárosa – tudatta friss közleményében az Európai Bizottság. A brüsszeli testület arról számolt be csütörtökön, hogy Bulgáriában számos helyszínen több mint 300 projektet szerveznek, köztük fesztiválokat és olyan közösségi alapú projekteket, melyek Plovdiv jellegzetes vonásaival, történelmével és kulturális örökségével kapcsolatos témákra, valamint a város előtt álló kihívásokra épülnek.

Benedek Tibor a vízilabdán kívül a sajttal töltött lepényt is kedveli

Az öt hónapja nyílt Trattoria Gusto étterem tulajdonosa, Szini Béla régóta ismeri a magyar vízilabda válogatott kapitányát, Benedek Tibort és feleségét, az ex-modell Epres Pannit. Két hónapja vetődött fel először a közös munka gondolata. A fatüzelésű kemence, a házi tészták, a kiváló olasz alapanyagok és a minőségi ételek adottak voltak, ezt most kiegészítik családbarát programokkal.

Réti György: Négy bogliascói találkozó

Nem bánta meg az a kéttucat érdeklődő, aki részt vett Réti György magyar-angol-olasz-orosz nyelvű albumának bemutatóján a FÉSZEK Művészklubban. A nemzetközi összefogással készült könyvet Madarász Imre történész, italianista méltatta, a történeteket Tófalvi Szilvia és Horváth Gábor Miklós ismertette. A bemutatót Vlagyimir Sztrocskov költő, fotográfus illusztriációi színesítették.

Pénteken kezdődik a Design Hét Budapest

A Design Hét Budapest fesztivál a kortárs design mint kulcsfontosságú kreatív iparág hazai és nemzetközi eredményeire, tendenciáira fókuszál. A design ma már nemcsak az ipari termelésben van jelen, de életünk valamennyi pillanatában interakcióba kerülünk vele az épített környezet, a használati tárgyak, a szolgáltatások vagy éppen a kommunikáció területén.

Maria Assunta Accili: A magyar újságokban ugyanarról a témáról ellentétes álláspontok olvashatók

Nagy érdeklődést váltott ki a MÚOSZ Külpolitikai Szakosztály által szervezett találkozó őexcellenciája Maria Asunta Accilivel, Olaszország magyarországi nagykövetével. A nagykövet legutóbb az expo biztosaként Sanghajban, Kínában, korábban Marokkóban, Pakisztánban, Párizsban (az OECD-nél), Tajvanon teljesített diplomáciai szolgálatot.

Szardínia – 3.

Mai barangolásunkat Szardínia fővárosában, a sziget déli végén elterülő 160 ezer lakosú Cagliariban kezdjük. Cagliari legősibb része a Castello dombtetőn található, innen szép panoráma tárul elénk a tengeröbölre. A városfalak nagy része ma is teljesen ép állapotban látható. Székesegyházának pisai stílusú homlokzata impozáns látványt nyújt – a teljesség kedvéért el kell mondani, hogy eredeti formáját az 1930-as években nyerte vissza, miután a barokk homlokzatot átépítették.

Szardínia – 2.

Szardíniai körutazásunkat a sziget nyugati részén folytatjuk. Alghero kikötővárosából dél felé utazunk tovább a fantasztikus szépségű tengerparton. Az abráziós partjáról nevezetes Santa Caterina di Pittinuri településen állunk meg elsőként, ahol nem csupán a hullámverés által folyamatosan pusztuló hófehér sziklákból álló part nyújt pazar látványt, hanem a település mesébe illő formájú házai is, a rengeteg színpompás leanderrel és más, virágzó növénnyel.

Szardínia – 1.

A Hetedhéthatár előző számában ért véget korzikai utazásunk, a sziget déli végén, Bonifacio városánál álltunk meg. Utunkat ott folytatjuk, Szardínia szigete felé hajózunk a tengerszoroson át, majd miután S. Teresa Gallura kikötőjében partra szállunk, a hegytetőre épült Castelsardo városába indulunk tovább. A település első látásra amolyan üdülőfalu benyomását kelti, annak köszönhetően, hogy épületei frissen vakoltak, élénk sárga, narancs, piros színekben pompáznak.

Volterra – az európai alabástrom kultúra egyik fellegvára – 1-2.

A Pécsi Mecsek Kórus tagjaként néhány hete Toscanában járhattam; Volterra város „Puccini” vegyeskara hívott meg egy fesztiválra bennünket. Bár jómagam már jártam e vidéken, mégis izgalommal vártam az újabb „találkozást”, hiszen egészen más turistaként néhány órát egy városban tölteni, mint a falai között lakni napokig.

Ahol követként járt Dante – Duino vára – 1-2.

Előző cikkeimben a szlovén karszt belsejébe kalauzoltam olvasóimat, most annak peremére, az Adria „fölé” utazunk. Nehéz a trieszti Riviera hangulatát szavakkal visszaadni; itt a természet a maga teljességében mutatkozik meg – harmóniáival és ellentéteivel, a fények és árnyékok állandó változásában.

Hogyan lesz a pármai sonkából bábfigura? – 1-2.

Néhány hete egy múzeumi-egyetemi program keretében Bolognában jártam, s innen jutottam el egy napra a Pó folyótól délre fekvő Parma városába. (Gondolom, rögtön olvasóim eszébe ötlik néhány itteni – ínycsiklandó – fogalom; a világhírű sonka, illetve a sajt; hiszen e városban minden sajtot parmezánnak nevezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy természetesen az igazi ezen a néven különleges erjesztéssel és fűszerezéssel készül.)

Gyöngyszem a Pó síkságon: Pomposa – 1-2.

Ha az utas Itália délebbi tájai, Róma felé veszi az útját, Velence után két lehetősége nyílik a továbbhaladásra. A rövidebb és gyorsabb útvonal a Padova-Bologna-Firenze autópályán vezet, a hegyvidéken gyönyörű tájakon át, ez azonban az Appenninek emelkedőin a hatalmas kamionforgalom miatt helyenként zsúfolt. A másik lehetőség az Adria nyugati partvidékén nyílik Rimini irányába, keresztezve a Pó folyó deltatorkolatát.

A termékeny csók nyomában – Szicília 19-24.

Eddig gyakorlatilag a sziget partjai mentén haladtunk szicíliai kalandozásaink során; most lássuk, miben térnek el ettől a szárazföld belső területei. Agrigento ókori városfalán állva búcsúzzunk el a Földközi-tengertől; legközelebb a sziget keleti partján, Cataniánál látjuk meg a Jón-tenger vizét. Bár mára termékennyé varázsolták Agrigento közvetlen környékét; néhány éves szőlő- és olajfaültetvényekkel, gabonatáblákkal, néhány évtizede még meglehetősen kopár, kietlen volt a táj jelentős része.

A termékeny csók nyomában – Szicília 13-18.

A családi temetkezőhelynek szánt épület a muzulmán építészet jegyeit is magán viseli, de tervezésében és dekorációjában bizánci normákat követett. György saját mozaikművészeket és ikonfestőket alkalmazott, s Palermo második leggazdagabb mozaikdíszítésű egyházi épülete maradt ránk. Ehhez a templomhoz kötődik az úgynevezett martorana gyümölcs, amely jellegzetes szicíliai édesség.



Archívum

Hirdetés

Legutóbbi hozzászólások