Olaszország
Maria Assunta Accili: A magyar újságokban ugyanarról a témáról ellentétes álláspontok olvashatók
Nagy érdeklődést váltott ki a MÚOSZ Külpolitikai Szakosztály által szervezett találkozó őexcellenciája Maria Asunta Accilivel, Olaszország magyarországi nagykövetével. A nagykövet legutóbb az expo biztosaként Sanghajban, Kínában, korábban Marokkóban, Pakisztánban, Párizsban (az OECD-nél), Tajvanon teljesített diplomáciai szolgálatot.
Szardínia – 3.
Mai barangolásunkat Szardínia fővárosában, a sziget déli végén elterülő 160 ezer lakosú Cagliariban kezdjük. Cagliari legősibb része a Castello dombtetőn található, innen szép panoráma tárul elénk a tengeröbölre. A városfalak nagy része ma is teljesen ép állapotban látható. Székesegyházának pisai stílusú homlokzata impozáns látványt nyújt – a teljesség kedvéért el kell mondani, hogy eredeti formáját az 1930-as években nyerte vissza, miután a barokk homlokzatot átépítették.
Szardínia – 2.
Szardíniai körutazásunkat a sziget nyugati részén folytatjuk. Alghero kikötővárosából dél felé utazunk tovább a fantasztikus szépségű tengerparton. Az abráziós partjáról nevezetes Santa Caterina di Pittinuri településen állunk meg elsőként, ahol nem csupán a hullámverés által folyamatosan pusztuló hófehér sziklákból álló part nyújt pazar látványt, hanem a település mesébe illő formájú házai is, a rengeteg színpompás leanderrel és más, virágzó növénnyel.
Szardínia – 1.
A Hetedhéthatár előző számában ért véget korzikai utazásunk, a sziget déli végén, Bonifacio városánál álltunk meg. Utunkat ott folytatjuk, Szardínia szigete felé hajózunk a tengerszoroson át, majd miután S. Teresa Gallura kikötőjében partra szállunk, a hegytetőre épült Castelsardo városába indulunk tovább. A település első látásra amolyan üdülőfalu benyomását kelti, annak köszönhetően, hogy épületei frissen vakoltak, élénk sárga, narancs, piros színekben pompáznak.
Volterra – az európai alabástrom kultúra egyik fellegvára – 1-2.
A Pécsi Mecsek Kórus tagjaként néhány hete Toscanában járhattam; Volterra város „Puccini” vegyeskara hívott meg egy fesztiválra bennünket. Bár jómagam már jártam e vidéken, mégis izgalommal vártam az újabb „találkozást”, hiszen egészen más turistaként néhány órát egy városban tölteni, mint a falai között lakni napokig.
Ahol követként járt Dante – Duino vára – 1-2.
Előző cikkeimben a szlovén karszt belsejébe kalauzoltam olvasóimat, most annak peremére, az Adria „fölé” utazunk. Nehéz a trieszti Riviera hangulatát szavakkal visszaadni; itt a természet a maga teljességében mutatkozik meg – harmóniáival és ellentéteivel, a fények és árnyékok állandó változásában.
Hogyan lesz a pármai sonkából bábfigura? – 1-2.
Néhány hete egy múzeumi-egyetemi program keretében Bolognában jártam, s innen jutottam el egy napra a Pó folyótól délre fekvő Parma városába. (Gondolom, rögtön olvasóim eszébe ötlik néhány itteni – ínycsiklandó – fogalom; a világhírű sonka, illetve a sajt; hiszen e városban minden sajtot parmezánnak nevezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy természetesen az igazi ezen a néven különleges erjesztéssel és fűszerezéssel készül.)
Gyöngyszem a Pó síkságon: Pomposa – 1-2.
Ha az utas Itália délebbi tájai, Róma felé veszi az útját, Velence után két lehetősége nyílik a továbbhaladásra. A rövidebb és gyorsabb útvonal a Padova-Bologna-Firenze autópályán vezet, a hegyvidéken gyönyörű tájakon át, ez azonban az Appenninek emelkedőin a hatalmas kamionforgalom miatt helyenként zsúfolt. A másik lehetőség az Adria nyugati partvidékén nyílik Rimini irányába, keresztezve a Pó folyó deltatorkolatát.
A termékeny csók nyomában – Szicília 19-24.
Eddig gyakorlatilag a sziget partjai mentén haladtunk szicíliai kalandozásaink során; most lássuk, miben térnek el ettől a szárazföld belső területei. Agrigento ókori városfalán állva búcsúzzunk el a Földközi-tengertől; legközelebb a sziget keleti partján, Cataniánál látjuk meg a Jón-tenger vizét. Bár mára termékennyé varázsolták Agrigento közvetlen környékét; néhány éves szőlő- és olajfaültetvényekkel, gabonatáblákkal, néhány évtizede még meglehetősen kopár, kietlen volt a táj jelentős része.
A termékeny csók nyomában – Szicília 13-18.
A családi temetkezőhelynek szánt épület a muzulmán építészet jegyeit is magán viseli, de tervezésében és dekorációjában bizánci normákat követett. György saját mozaikművészeket és ikonfestőket alkalmazott, s Palermo második leggazdagabb mozaikdíszítésű egyházi épülete maradt ránk. Ehhez a templomhoz kötődik az úgynevezett martorana gyümölcs, amely jellegzetes szicíliai édesség.
A termékeny csók nyomában – Szicília 7-12.
A felvilágosodás korának egyoldalú érdeklődésére jellemző, hogy a 18. századi nagy utazók – közöttük Goethe – figyelmét messze elkerülték a bizánci-arab-normann kultúra kimagasló építészeti alkotásai; ők kizárólag a klasszikus görög-római hagyományokra koncentráltak.
A régmúlt értékei és óriási almáskertek
Az Ortler-csoport háromezres hegycsúcsait magunk mögött hagyva, kelet felé utazunk tovább, hogy meglátogassunk a történelmi múlt néhány gyöngyszemét. Elsőként a külső-belső freskóiról híres román stílusú naturnsi templomot tekintjük meg, majd felkeressük Dorf Tirol várát és középkori templomát, végül ellátogatunk Bozenbe, ahol „Ötzit”, a jégbe fagyott ősembert nézzük meg.
A termékeny csók nyomában – Szicília 1-6.
Az elkövetkező – várhatóan többnyire télies időjárású – hetekben megpróbálom felvázolni az Atya csókjának eredményét; Szicília szigetének értékeit minél több oldalról. Az Etna október végi legújabb kitörése okán sokat hallunk e vidékről; aki azonban alaposabb ismeretekhez szeretne hozzáférni, hamarosan ráébred, hogy magyar nyelvű irodalom szinte alig létezik Szicíliáról.
Túra az Ortler-csoport hegyei között
A Dolomitok mellett az Olasz-Alpok másik legjelentősebb területe az Ortler-csoport. A két hegyvidéki terület szinte minden szempontból különbözik egymástól, ezért a Dolomitok után (Hetedhéthatár 19. és 20. szám) ezt a térséget is feltétlenül érdemes közelebbről megismernünk. Elsősorban a teljesség kedvéért, nem pedig azért, hogy eldönthessük melyik a látványosabb vagy érdekesebb. Mindenkinek lehet egyéni véleménye, de a természeti képződményeket ilyen szempontok szerint nem lehet sorrendbe állítani, mert mindegyik eltérő adottságokkal rendelkezik.
Patak a márványhasadékban
A vizek az utazók kedvelt célpontjai közé tartoznak, legyen szó tengerről, tóról, méltóságteljesen vonuló széles folyamról, Dráva-méretű folyóról vagy vidáman csörgedező patakról. Közös bennük az az óriási energia, amit magukban hordoznak. A víz maga az élet – szokták mondani, nem alaptalanul, hiszen szükségünk van rá, víz nélkül az élőlények nem tudnának létezni, így mi, emberek sem. A víz azonban nem csupán mint az élet feltétele van jelen, mert állandó újjászületésével önmagában is magát az öröklétet testesíti meg.
Partnereink
