Pécs | Hetedhéthatár
Archívum

Pécs

A választott címke 1224 íráshoz kötődik

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 17.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Egy betű látszata

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947-1987) alkotását.

Szobrászoknak hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő

Térjáték címmel hirdet pályázatot a Zsolnay Örökségkezelő Galéria divíziója szobrászművészek részére, elsősorban szobor, illetve művészeti installáció bemutatására. A szakmai zsűri értékelése után a legjobbnak ítélt pályázók a Művészetek és Irodalom Házában mutathatják be alkotásukat.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 16.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 24. rész

A következő, 1885. évet kezdjük az akkori veszteségekkel. Ebben az évben hunyt el kora közkedvelt dalszerzője, Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás (1812-1885), akinek műveit számtalan férfikórus énekelte – közöttük természetesen a Pécsi Dalárda is, amelynek tagjai jó személyes kapcsolatot szintén „kiépítettek” véle.

Made in Pécs Díj 2020 – online díjátadó

A közkedvelt pécsi programajánló magazin munkatársai évről évre díjazzák a városban az elmúlt évben megvalósult kulturális, művészeti események és létesítmények, valamint vendéglátóhelyek közül a legjobbakat, legértékesebbeket, leginnovatívabbakat. Az idei díjátadó a járványhelyzet miatt rendhagyó formában került megtartásra 2021. január 9-én, online hirdették ki a Made in Pécs-díjak győzteseit.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 15.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 23. rész

Kezdjük ezt a részt a dalosverseny fontos szereplőinek, a szakmai zsűri tagjainak fölsorolásával. Id. Ábrányi (Eördögh) Kornél zeneszerző, zeneíró, az országos szervezet titkára (1822-1903), Bartay Ede zeneszerző, zenepedagógus (1825-1901), Engeszer (Engesszer, Engesser) Mátyás karnagy, zeneszerző (1812-1885), Hubay (Huber) Jenő hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus, az MTA tb. tagja

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 22. rész

Állandó „hivatkozási alapunk”, Haksch Lajos (1862-1939): „A negyvenéves Pécsi Dalárda története (1862-1902)” című alapművében számtalanszor használt érzékletes képeket dicső férfikórusunk helyzetének leírására. Egy ilyen ”gyöngyszemmel” találkozunk a sok dicsőséget hozó osztrák, német, svájci diadalút után is.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 14.

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.

A Pécsi Dalárda története (1847, 1862-1949) – 21. rész

Most, hogy bevégződött a Pécsi Dalárda külföldi útjának ismertetése a krónikás Cziglányi Béla leírását követvén, Haksch Lajos nagy forrásértékű könyve nyomán – „A negyvenéves Pécsi Dalárda története (1862-1902)” –, érdemes összeszedni azokat az ottani újságokban megjelent méltatásokat, amelyek ezt az utat kísérték.

Továbbra is támogassuk a rászorulókat a Zsolnay Örökségkezelővel!

Múlt héten véget ért az Esély – Országos fotótárlat és jótékonysági árverés online aukciója. A Zsolnay Örökségkezelő kiállítása november elején nyílt az m21 Galériában, és bár a tárlatot néhány nap múlva be kellett zárni a koronavírus miatt, de a jótékonysági aukciót megtartották az Élménylelő Ifjúsági Egyesület javára. Sőt, további lehetőségeket kínálnak, amivel bárki támogathatja az egyesületet.

Mindenki karácsonyfája Pécsett – 3. rész

A mindenki karácsonyfájának utolsó, 1989 utáni, napjainkig tartó korszakát szemlélve megállapítható, hogy az új politikai érában nehézkesen folytatódott a pécsi mindenki karácsonyfájának sorsa. Igazi útkeresés volt ez a periódus, akárcsak a magyar társadalomnak. Valamivel több, mint 20 év elteltével azonban a főtéri hatalmas fenyő ismételten megtalálta helyét a pécsiek adventi készülődésében, egy hagyománnyá váló közösségi rendezvénysorozat stílszerű kelléke lett.

Egy közhely színeváltozása – a pécsi Modern Magyar Képtárban

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Szijártó Kálmán (1946) alkotását.

Megjelent a Pécs Története sorozat harmadik kötete

A hódoltság korában (1543–1686) alcímmel megjelent a Pécs nagymonográfia harmadik kötete. A város történetét tudományos igénnyel, de a nagyközönség érdeklődésére is igényt tartó, olvasmányos stílusban tárgyaló, 8 kötetesre tervezett sorozat új kötete kedvezményes áron már előrendelhető. Kedvcsinálóként Vonyó József főszerkesztő ajánlóját osztjuk meg Olvasóinkkal.



Archívum

Hirdetés