Pécsi Nemzeti Színház
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 58.
Tovább folytatván az 1899-es év színházi eseményeinek, híreinek közlését, ismét a Pécsi Naplóhoz fordulok, mégpedig a január 18.-i számban közölt „Színház és Művészet” rovat „A pozsonyi színház históriája és Somogyi Károly színigazgató” című írásához, amely január 17.-i keltezésű volt.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 57.
Számos színházi eseményt idéztem föl már az előző részekben 1899-ből, amelynek homlokterében jobbára a kor híres színésze, rendezője, színigazgatója, Peterdi (Marianovich, Peterdy) Sándor (1855-1917) jubileuma állott. Most ismét a kor legjelentősebb pécsi, mégpedig liberális szellemű napilapjához, a Pécsi Naplóhoz (1892-1944) fordulok újabb idézetekért.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 56.
Ha ezt a hírt akarom szemlézni ennyi év távlatából, ismét – ki tudja már, hányadik alkalommal – a liberális Pécsi Napló (1892-1944) egyik cikkéhez kell fordulnom. Az 1899. január 10.-i számuk „– A pécsi műkedvelők színielőadása” című tudósítása szólt erről, ezért ezt idézem most. „Még alig pár hónapja hallottuk a mi derék műkedvelőinktől a ’Parlaghy Jancsi’ régi zamatos népszínmű kifogástalan előadását, melynek fényes keretül szolgált, hogy az a pécsi nemzeti színház színpadán lett előadva, – és íme, tegnap újra pódiumra léptek, hogy Tóth Ede nem éppen könnyű népszínművével, ’A falu rosszá’-val (sic!) szerezzenek maguknak újabb babért egyrészt, másrészt kellemes és feledhetetlen szórakozást a jelenvolt díszes közönségnek.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 55.
Összeállításom közbülső évéről, 1921-ről most közlök először korabéli tudósításokat, az első kettő év pedig nem szűkölködött országos és helyi történelmi eseményekben. Az is igaz viszont, hogy az 1918. november 14.-től kezdődő antant-szerb megszállás 1921. augusztus 20.-ig tartott. De mivel most nem politika-történettel foglalkozom, fordítsuk figyelmünket a színházunk felé.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 54.
Változatosság kedvéért most a másik nagy helyi sajtóorgánumot, a konzervatív Dunántúl napilapot szemlézem, méghozzá az 1935. február 8.-i száma „Színház” rovatának következő címeit. Főcím: „Az ismeretlen leány,” alcím: „Molnár Ferenc drámai történetének bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban (sic!).” Lássuk tehát.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 53.
Ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) híradásait szemlézem. Most az 1939. március 2.-i szám „Színház” rovatának, „A színházi iroda hírei:” című írását közlöm. „Bors István – csütörtökön délután. – Egyetlen éjszakára – operettbemutató – Medgyessy Juci felléptével csütörtök este.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 52.
Ebben a részben a korabéli helyi színházi híreket ismertetem a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1928. február 26.-i száma „Színház” rovatának közlésével. „Pécsi színházi élet. Honthy István és Szecsen József színházi lapjának tartalmából kiemelkednek a következő cikkek: Gaál Franciska saját autóján Pécsre jön. – Az ember tragédiája új díszletekkel kerül színre. – Fodor (Oszkár) direktor nyilatkozik a színház legközelebbi programjáról. – Kádár Margit stb. stb. – Felhívjuk a figyelmet a lap ajándék szelvényeire.”
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 51.
Már közöltem újság-dokumentumot több részben előzőleg a korszak közkedvelt pécsi színészéről, Peterdi (Peterdy) Sándorról (eredeti neve Marianovich, 1855-1917). Most a jutalomjátéka szombathelyi „beharangozását” és az előadás értékelését teszem közzé a Pécsi Napló 1899. január 10.-i száma „Színház és művészet” rovatának „Babérfa és koldusbot” címével, és „– Szombathely, január hava” dátumozásával, a titokzatos „– ei.” tollából.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 50.
Az előző részben Balla Kálmán jutalomjátékáról közöltem hírt, most felsége hasonló színészi ünnepéről olvassanak ugyanerről, de természetesen más időponttal, más előadással. A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 17.-i „Színház és művészet” rovatában közöltek erről izgalmas méltatást.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 49.
Térjünk vissza a 19. század utolsó évéhez. A már sokat idézett, liberális irányultságú Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 24.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő tudósítás jelent meg a pécsi színházbarátok örömére.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 48.
A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1942. április 15.-i számában adott helyet a polgármester nyilatkozatának az alábbi címmel. „Az a vágyam, hogy minél jobb színigazgatót és színtársulatot kapjon Pécs városa – mondotta Esztergár Lajos dr. polgármester” Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) a kultúra minden ága, így a színház-ügy iránt is különös affinitást tanúsított, ennek lett az eredménye ez a nyilatkozat is, amelynek dátuma az előző napi volt.
A Pécsi Nemzeti Színház műsora a 2022/23-as évadban
Immár hagyományosan, a Színház téren tartotta meg évadnyitó sajtótájékoztatóját a Pécsi Nemzeti Színház vezetése. Lipics Zsolt igazgató köszöntője után Gulyás Dénes operaigazgató és Vidákovics Szláven művészeti vezető mellett a teátrum koprodukciós partnerei is szót kaptak: Uhrik Dóra a Pécsi Balett ügyvezetője és Vincze Balázs művészeti vezető a közös balett bemutatókat és a XVI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó műsorát ismertette.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 47.
Ismét, mint már oly sokszor, a liberális Pécsi Naplót (1892-1944) kell föllapoznom, annak is a „Színház” rovatát, hogy jelentős színháztörténeti előadást elenevítsek föl. Az 1942. október 30.-i (és az 1942. október 29.-i premier-keltezésű) rovatnak már a címe is sokatmondó volt. „Világirodalmi értékű darabbal nyílt meg a pécsi Nemzeti Színház új korszaka” írta a titokzatos „g.” aláírású, képzett kritikusuk.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 46.
Pécsi Figyelő 1895. október 1. „ – (A színügyi bizottság ülése.) Ma délután tartotta a színügyi bizottság a színház megnyitása előtt utolsó ülését, melyen a bizottsági elnök beszámolt a budapesti küldetés eredményéről. Eljövetelüket megígérték Dániel (Ernő) kereskedelmi miniszter és Perczel (Dezső) belügyminiszter, utóbbi családjával együtt. Wlassich (Gyula) kultuszminiszter – és pedig családos – szintén megígérte, hogy eljön az esetre, ha az egyházpolitikai vita a képviselőházban csütörtökön véget ér, minthogy pedig ma kapott távirati értesülésünk, ez a vita már ma befejezést nyert, Wlassich (Gyula) is okvetlenül jelen lesz a megnyitáson, sőt nem lehetetlen, hogy Bánffy (Dezső) miniszterelnökhöz is lesz szerencsénk.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 45.
Azért válogattam ennek a hónapnak színházi híreiből – amelyeket még nem közöltem az előző részekben –, mert illusztrálták azt a szervezési munkát, amely ezt a városunk kultúrtörténetében fontos szerepet játszó intézmény megnyitását megelőzte. Már többször idéztem városunk akkori vezető politikai napilapjából, a Pécsi Figyelőből (1873-1902) színházi témájú cikkeket, most is ezt teszem.
Partnereink
