Erik Johansson fotográfus, vizuális művész. 1985-ben született Svédországban, jelenleg Prágában él. Alkotásain szürreális világokat jelenít meg; számára a fényképezés nem a pillanat megörökítését jelenti, hanem egy-egy előre kigondolt terv, elképzelés megvalósítását. Arra törekszik, hogy egyetlen, valósághű kép segítségével történetet meséljen el, még úgy is, hogy az adott kép lehetetlennek tűnő elemeket tartalmaz.
Nagy megtiszteltetés érte a Zsolnay Fényfesztiválok visszatérő fényművész csapatát, a Koros Design-t: a tavalyi pécsi fesztiválon debütált alkotásuk Stockholmban mutatkozhat be, a Nobel-díjasok ihlette Nobel Week Lights rendezvényen. A Zsolnay Fényfesztivál a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködésben segítette létrehozni a Koros Design CONNECTED / ÖSSZEKÖTVE című fényalkotását, ami 2021. őszén a kar új campusának megnyitója alkalmával először Pécsett került bemutatásra.
Szarvas István Kérdeztem – válaszoltak III. című könyvének bemutatójára került sor 2019. október 9-én este Svédországban, Stockholmban a Magyar Házban. Az interjúkötetben 38 interjú olvasható, amelyeket a szerző egyebek közt Nobel-díjasokkal, Oscar-díjasokkal, miniszterelnökökkel, politikusokkal, akadémikusokkal, tudósokkal, orvosokkal, művészekkel, írókkal és olimpiai bajnokokkal készített.
Moritz Lívia festőművésznővel budai otthonában beszélgetünk jégkockás Campari kóstolgatása közben 2019. novemberében.
2019. október 9-én tartják Szarvas István barátunk és szerzőtársunk Kérdeztem – válaszoltak III. címmel megjelent interjúkötetének bemutatóját. A szerzővel Móritz László újságíró a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság alelnöke beszélget a kötetről és korábbi köteteiről.
Hogy ki is volt Höfler Pál? Ha megkérdezünk egy pécsi „hetvenes öregfiút”, hogy mit tud róla, ezt a választ kapjuk: „Hogyne tudnánk! Hisz az ő zenéjére táncoltuk át az estéket az 1950-60-as években Pécs valamely kedvelt szórakozóhelyén.” Engem családi szálak is kapcsoltak Palihoz. Édesapám nővérének (Höfler Nep. Jánosné született Trebbin Vilma) volt a fia, tehát ő volt az én unokabátyám.
Hosszú és szép észak-európai utazásunk a Hetedhéthatár előző számában a végéhez ért, azonban még egy rövid ideig maradunk a messzi északi tájakon, hogy megismerkedhessünk Finnország, Norvégia, Svédország és Dánia karácsonyi szokásaival. Finnországban az év legnagyobb ünnepe a Karácsony. Az ünnepi időszak Advent elejétől januárig tart. A kerti fákat égőkkel díszítik fel, az ablakokba gyertyákat tesznek.
Göteborg Délnyugat-Svédország tengeri kapuja. A város viszonylag fiatal, 1621-ben alapította II. Gusztáv Adolf, svéd király. Azonban azt megelőzően is jelentős „tengeri élet” zajlott errefelé, már a viking korszak előtt a halászat, a hajózás, a hajóépítés volt a térség lakóinak meghatározó tevékenysége. Göteborg városképe jelentős mértékben eltér a keleti országrészben elhelyezkedő Stockholmétól. Stockholm tengeri kapcsolatai inkább a Balti-tenger térségére terjedtek ki, s ennélfogva a városképet alakító hatások is innen érkeztek.
Ezúttal két dél-svédországi várost fogunk felkeresni: elsőként a katedrálisáról nevezetes Strängnäst, majd a tőle nyugatra elhelyezkedő Örebrot. Strängnäs csendes kisváros a Mäleren-tóvidéken, Stockholmtól nyugatra. Nem tartozik a fő turistacélpontok közé, de talán éppen az adja varázsát, hogy nincs nagy nyüzsgés benne. Történelme a viking korig nyúlik vissza, Svédország egyik legrégebbi városa.
A fővárostól nyugat felé vesszük az irányt, úticélunk a Mäleren-tó partján elhelyezkedő Mariefred lesz. A hangulatos kis vízparti település kereken 400 éve, 1605. június 12-én kapott városi jogokat. A hivatalos ünnepséget közel két hónappal ezelőtt tartották, azonban az egész idei szezon az évforduló megünneplése jegyében telik. Mariefred számos nevezetességgel is büszkélkedik, de közülük a két legjelentősebb a Gripsholm-várkastély és a keskeny nyomközű vasút, az Östra Södermanlands Järnväg.
Az Észak Velencéjének is nevezett Stockholm a Balti-tenger és a Mäleren-tó között, több szigeten fekszik. A mai város helyén az egyik, stratégiai szempontból kedvező szigeten a vikingek korában várat emeltek, majd az évszázadok folyamán a környező szigeteket fokozatosan beépítették. Azonban ma is sok tágas térséget és még több vízfelületet találunk itt, mindezek barátságos és egyedi arculatot adnak a városnak.
Uppsala Svédország negyedik legnagyobb városa, egyeteméről, kastélyáról és Svédország legnagyobb katedrálisáról híres. A fővárostól, Stockholmtól 70 kilométerre északra fekszik, lakóinak száma 180000. Elsőként a belvárostól 5 kilométerre, északra található Gamla Uppsalába látogatunk el, a pogány királysírokhoz. Nemcsak Svédország, hanem egész Skandinávia egyik legtitokzatosabb, fantáziát megmozgató helye ez.
Észak-európai utazásunk következő országa a hazánknál megközelítőleg ötször nagyobb területű Svédország lesz. Norvégiával ellentétben nem fogjuk az egész országot bebarangolni, csupán néhány várost, pár műemléket, valamint más érdekességet látogatunk meg. Mielőtt útra kelünk, tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat az országról!