Szobrászat | Hetedhéthatár - Part 2
Archívum

Szobrászat

A választott címke 43 íráshoz kötődik

Judit Hagner kiállítása az arnsburgi kolostorban

Judit Hagner Németországban élő szobrászművész – barátunk és szerzőtársunk, egyben a Káplár László Jó Ember Díj szobrának alkotója – szobrai láthatók szeptember 8-ig az arnsburgi kolostorban (Németország). A „Régi és új harmóniában” című kiállításon Judit Hagner és Ulla Westerweller szobrai tekinthetők meg.

Victor Vasarely Díj a Köztéri Művészetért

A 2012-ben közzétett nemzetközi pályázati felhívást követően, a zsűri – melynek elnöke Rudy Ricciotti, a Grand Prix National de l’Architecture kitüntetettje volt – a 2013. március 8-án tartott ülésén a Victor Vasarely Díjat a Köztéri Művészetért a magyar Imre Péter szobrászművész és Máté Tamás építész műalkotásának ítélte.

Jó Ember Díj – 2013: Bodó Imre (Dombóvár)

Káplár Lászlóra, az egykori MTI-s újságíróra emlékezve évente adja át a Jó Ember Díjat a Káplár László emlékére kulturális alapítvány. Ez évben Bodó Imre (Dombóvár) vehette át a díjat a kuratórium döntése alapján. „Bodó Imre agrármérnöki főhivatása mellett helytörténészként tevékenykedik több évtizede. Többek között létrehozta a dombóvári Fekete István Múzeumot…”

Horvay mecénása

Van egy kis csapat, ami több mint tizenöt éve azért jött létre, hogy érdeklődő embereknek közérdekű és néha a kultúrába is belekontárkodó írásokat szolgáltasson. Ha valaki veszi a fáradságot – és úgy tűnik, vannak ilyenek – és elolvassa írásainkat, sok érdekes információval lehet gazdagabb. Azt is mondhatnám, ez a lap úgy „szabódik össze”, hozott anyagból. Az egyik ilyen „szabómester” Kardhordó Kálmán.

Pécs város szobrásza: Horvay János

Pécs város szobrásza: Horvay János címmel tartott előadást szerzőtársunk, Kardhordó Kálmán ny. tanár 2013. január 29-én a Tüke Akadémia sorozatban Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában.

Babusa János szobrai a Pécsi Országos Színházi Találkozón

Június 17-ig tekinthetők meg Babusa János szobrászművész kiállításai a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik eseményeként. A többes szám nem tévedés, hiszen egyszerre két tárlat is várja a művészet kedvelőit. A Széchenyi téren, a Magyar Teátrumi Társaság sátra előtt híres színművészek portréit lehet megtekinteni Gózon Gyulától Berki Lilin át Fehér Ildikóig. A Király utcai Ferenczy Károly Galériában pedig egész alakos szobrok láthatók.

Báró Kisteleki Lévay Henrik szobrot avattak Győrújbaráton

Győrújbarát központjában újonnan kialakított köztéren ünnepélyesen felavatták a köztiszteletben álló, érett korú Lévai Henrik szobrát.

Egy este a svájci-magyar barátság építésének jegyében – Horvay-könyvbemutató

Beszámoló a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Könyvtárában 2011. november 30-án délután, Budapesten tartott Horvay-könyvbemutatóról és baráti beszélgetésről. Közel 30 fő részvételével megtartott rendezvényünk háziasszonya, Fogarasi Zsuzsa művészettörténész, a Dunamelléki Református Egyház Ráday Múzeumának igazgatója (Kecskemét) köszöntötte a vendégeket s kérte fel Varga Lászlót, az egyházkerület nyugalmazott lelkészi főjegyzőjét, országgyűlési képviselőt bevezetőjének megtartására.

Barangolások egy magángyűjtő világában

Imolay Dr. Lenkey István képző- és iparművészeti gyűjteményéből válogatott kiállítás megnyitására került sor „Egy magángyűjtő világa” címmel, 2011. október 28-án a putnoki Holló László Galériában. A program a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozat keretében zajlott. Imolay Dr. Lenkey István a már korábban adományozott, 1185 darabból álló jelentős Ex libris gyűjteménye után, a képző- és iparművészeti gyűjteményének jelentős részét is a putnoki Holló László Galériának adományozta.

A hír igaz, csak…

Pécs szülöttjének: mecsekaljai Horvay János szobrászművésznek kedvelem alkotásait érzelmi, gondolati gazdagságukért. (Legyen elegendő a nagy „fazekas”-nak, Zsolnay Vilmosnak Pécsett álló szobrára vagy a Dombóvárra menekített Kossuth-emlékműre utalnom.)

Horvay munkáit kutatva bukkantam a 8 Órai Újság 1931. június 16-ai számában az alábbi híradásra: „Kaposvárról jelentik: A főgimnázium előcsarnokában ma leplezték le gróf Somsich Sándor és Csokonai Vitéz Mihály emlékművét fényes ünnepség keretében.

Az őszinteség művészete – Naiv lélektani gondolatok egy Judit Hagner kiállítás margójára

Judit Hagner egy bátor ember. Bátor, mert alkotásaiban olyan természetességgel adja ki magából a lélek legelfojtottabb mélységeit, ahogy más egy pohár vizet kér, vagy cigarettára gyújt. Az alkotásai megkapó őszintesége, a kendőzetlen fájdalom, öröm és kín olyan elemi erővel tör felszínre, hogy az sokszor József Attila legmélyebb verseit idézi a szobrok között bámészkodó ember elé.

Bánki Judit Hagner kiállítása Pécsett

Bánki Judit Hagner művei Németországból érkeztek ide, onnan, ahol él és alkot, Wetzlarból. Bánki Judit nagy utat tett meg az elmúlt évtizedekben: elindult Dombóvárról, majd Gödöllő, Ibafa, Pécs következett, végül egy jó nagy lépéssel Németországba került, Wetzlarba – és ennek a döntő lépésnek köszönhetjük most, hogy itt vagyunk újra Pécsen, miután bejárta még közben a fél világot: egyrészt férjével együtt a vadászat okán, másrészt a szobrai révén.

Emberimádás – szobrokban –

Fenti címekkel jelent meg Bogádi Kis György írása Bánki Judit Hagner szobrairól 2002 őszén, azt követően, hogy a Pécsi Műhelygalériában (Nőt Béla és Ilona galériájában) barátunk és szerzőtársunk nyitotta meg a Németországban élő szobrászművész kiállítását. Ez év őszén, szeptember 3. és 16. között a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Pannon Magyar Házában (Pécs, János u. 22.) lesznek megtekinthetők Bánki Judit Hagner szobrai.

Szarvas város emlékezetében tartja nagyjait

Régi bölcsesség szerint egy országot ősei sírja tesz hazává, és az hogy mennyire tartjuk őket emlékezetünkben. Szarvast, a fiatal mezővárost a főgimnázium idetelepülése után 1834-ben körös-parti Athénnek nevezték. A település azóta is bővelkedik nagy formátumú egyénekben. Ezek közül is kiemelkedik a majd egy évszázadot megélt festő géniusz Ruzicskay György, akire nemrég életének egy részéről szóló könyvvel és egy szoborral emlékezett meg Szarvas város közössége.

Judit Hagner bronzmunkái

A Hetedhéthatár olvasói Judit Hagner több prózai alkotásával is találkoztak már a lap hasábjain. Most ismét a szobrászról van szó, arról a szobrászról, aki dr. Elen Markgraf művészettörténész szavai szerint: „Már első szobrainál az emberi érzés és gondolat kifejezése olyan erővel mutatkozott meg, mint ma. »Az agyag a második anyanyelvem« – hangzik a művésznő vallomása…”



Archívum

Hirdetés