Törökország
Orhan Pamuk: Ha a regényben bármely karakter túl jó vagy rossz, meg kell változtatni
A fesztivál nyitónapján Budapest Nagydíjjal tüntették ki a legsikeresebb kortárs török írót, ezt megelőzően pedig a D. Tóth Kriszta vezette pódiumbeszélgetés során ismerhette meg közelebbről Orhan Pamukot a könyvvásár közönsége. A kérdező, aki az UNICEF magyarországi nagykövete és több regényt is írt, nem volt megilletődve neves beszélgetőtársától, a mintegy ötvenperces beszélgetés során kevés kérdést tett fel. Hagyta a Nobel-díjast beszélni, aki nem tőmondatokban, hanem inkább hosszú monológokban válaszolt.
Sakir Fakili: A török magyar kapcsolatok kiválóak
Munkaebéden látta vendégül rezidenciáján Sakir Fakili, Törökország nagykövete a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának mintegy tucatnyi újságíróját. A szívélyes találkozó alkalmából a nagykövet a kétórás, négyfogásos ebéd alatt őszintén válaszolt a szakosztály Trom András elnökének előre elküldött újságírói kérdésekre, de ez vonatkozott a helyszínen feltettekre is. Elemezte a régió helyzetét és megosztotta velünk véleményét arról, hogy milyennek ítéli a kilátásokat a fegyvernyugvásra irányuló erőfeszítések nyomán.
Szulejmán nyomában
Honismereti és turisztikai játéksorozatot hirdet családok és iskolás csapatok részére a Pécsi Kulturális Központ, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Janus Pannonius Múzeum. A játéksorozat fő célja három baranyai város – Pécs, Szigetvár, Mohács – történelmi emlékeinek megismertetése, a történelmi események átélése és megelevenítése, illetve egy lehetséges baranyai „Török Tematikus Útvonal” turisztikai vonzerejének közvetítése.
Negyven éve hódít Európában a döner kebab
Negyven éve indult hódító útjára a döner kebab, az egykori Nyugat-Berlinben kifejlesztett török gyorsétel. A nyárson sült hússal töltött szendvicset egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában. A hús mellett 1972-ben még csak hagyma és saláta volt a zsömlében, de az új fejlesztés így is óriási sikert aratott, és végül a másik berlini klasszikus gyorsételnél, a curryvel és paradicsomszósszal ízesített kolbásznál – a currywurstnál – is nagyobb karriert futott be.
Kappadókia – 5. Tündérkémények, kézművesek, sziklabarlangok
Kappadókia jellegzetes természeti képződményei a tündérkéményeknek nevezett sziklatornyok. Az oszlop formájú alakzatok a laza szerkezetű felszín lepusztulásával jöttek létre. Minden tündérkémény felső részén egy nagyobb szilárdságú, szélnek-víznek-fagynak jobban ellenálló kőtömb található, ez akadályozza meg az alatta levő laza szerkezetű vulkáni tufa lepusztulását – az Alpokban látható földpiramisokhoz hasonló módon.
Kappadókia – 4. A természet őserejének vonzásában
Kappadókia jellegzetes felszíni formái mellett további figyelemre méltó természeti képződményeket láthatunk. Ilyen a 80 km hosszú, 50 km széles Tuz Gölü időszakos tó, melynek vize a nyári hónapokban szinte teljesen elpárolog, hatalmas fehér sómezőt hagyva maga után. A sárgás színű, kopár hegyek mentén haladunk, majd a forgalmas útról letérve a tó felé vesszük az irányt. A parton sótűrő növényeket láthatunk, hajtásaikon, leveleiken sókristályok fehérlenek.
Kappadókia – 3. Föld alatti városok és az Ihlara-völgy sziklatemplomai
Göreméből dél felé vesszük az irányt és meglátogatjuk Kappadókia egyik legjelentősebb föld alatti városát, túrázunk a fantasztikus Ihlara-völgyben, majd megtekintünk egy nagy sziklatemplomot és az azt körülvevő üregrendszert. Elsőként Göre településen állunk meg körülnézni. A kopár hegyoldalra felkúszó városka igazi keleti hangulatot áraszt, minaretekkel, jellegzetes épületekkel. A látogatás élményét a hagyományos ruhákat viselő helyi kereskedők és családtagjaik teszik teljessé.
Kappadókia – 2. Göreme
Kappadókia egyik legismertebb és legvonzóbb települése, a Nevsehir tartományban található Göreme. A város és környéke, mely 1985 óta az UNESCO Világörökség-listáján szerepel, a természet és az ember együttélésének felülmúlhatatlan példája. A vidéket vastagon beborító vulkáni tufa valószerűtlen lepusztulási formái és az ember alakította felszín semmihez sem hasonlítható tájképet ad. Göreme lakóinak egy része ma is használja a sziklába vájt üregeket, lakásként, vagy tárolóhelyiségként.
Kappadókia – 1.
Az új esztendő első hónapjaiban Törökország szívébe, Kappadókiába látogatunk. Kappadókia nevének hallatán elsőként a különleges sziklaképződmények jutnak eszünkbe, a természet pusztító erői és az ember által évszázadok-évezredek alatt kialakított formavilág. A csodálatos szépségű területet egyelőre viszonylag kevés turista látogatja, így napjainkban még átélhetjük a vidék különleges hangulatát.
A szultánok földjén – 4.
Kemál Atatürk volt az, aki megálmodta és megszervezte a modern Törökországot. A hajdani török birodalom fél évszázad leforgása alatt 1923-ban modern iszlám köztársasággá alakult át Kemál Atatürk vezetésével. Az állam és az egyház radikális szétválasztása nem volt könnyű feladat. Napjainkban Törökország az egyetlen laikus iszlám ország, ahol az állam és a vallás teljesen külön van választva. Magyarországon is meg kellene ezt valósítani.
A szultánok földjén – 3.
A Nagybazárban és általában a keleti vásárlás során elengedhetetlen az alkudozás (törökül: pazarlik). Legendák fűződnek hozzá. A Nagybazárokban, a csarsikban ez ma is divatos, sőt kötelező. Aki nem alkuszik, az nézetük szerint nem is jó vevő. Nem lehet azonban alkudozni az áruházakban, az élelmiszerüzletekben és az éttermekben. Az eladók rendkívül udvariasak, szolgálatkészek.
A szultánok földjén – 2.
A jelenlegi Aja Szófia alapkövét 39 nappal az első leégés után Justinianus császár rakatta le azzal, hogy mind méretben, mind szépségben felül kell múlnia Salamon templomát. Tervezőmesterei a trallesi Anthemios és a milethosi Isidoros voltak. A két mester a császár személyes ellenőrzése mellett irányította az összegyűjtött száz építőmester keze alá beosztott tízezer munkást.
A szultánok földjén – 1.
Állt a sereg a mohácsi síkon büszkén, mint a napba bámuló turul, s bátran, mint az antik istenek légiója. Nem kellettek ide megfigyelők! Nem kellett szekérsánc, nem kellett a dombok anyamellének szelíd oltalma se. Csak hosszú, széles, egyenes terek, szabadok és elegendők ölükbe venni a nemzet dús virágbokrétáját. Csak a nagy, nyílt, örök róna kellett ide. Állt a sereg moccanás nélkül. Arccal dél felé fordulva várta a fekete vendéget, testvérfajból kiszörnyedt ellenséget, a törököt.
Partnereink
