Történelem Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Történelem

A választott címke 171 íráshoz kötődik

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 4. rész

A Dunántúli Napló 1956. november 8.-i szalagcíme – „Azonnal kezdjük meg a munkát!” – alatt a következő felhívó cikk volt: „Mégegyszer (sic!) szólunk! Hozzátok szólunk baráti szóval ifjak és munkások, akik hangzatos jelszavakra hallgattok és még mindig gyilkoló fegyvert tartotok a kezetekben. Akik elszakadva családotoktól – szülőtől, testvértől, szerető feleségtől – áztok a novemberi esőben, és azt hiszitek, így szolgáljátok a nép érdekeit, a haza boldogulását.”

Az elszalasztott Húsvét

Lehetséges alapkérdés: Krisztus talán szívesen élt akkor és ott? Ó a Nagypéntek! Ó a Húsvétvárás! A Feltámadás! Micsoda mese – mondjuk ma, mi, a haláltól rettegő hitetlenek. Mi, akik kétségbeesve keressük az élet örömeit, és sóvárgunk valami örök felé.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 3. rész

A „baranyai szocialista hírharsona” számaiban 1956. november 5. után már egyre több „más hír” is megjelent. Az országos és helyi hírek mellett a külpolitikával, sőt egyéb témákkal is egyre többször foglalkoztak az idő előre haladtával. Mivel azonban ezek nem érintik témánkat, ezekről nem szólok a következőkben. 

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 2. rész

Ha a pécsi 1956. november 4.-i szovjet megszállás eseményeit részletesen néznénk, akkor már az előző napok történéseinél kellett volna kezdenünk az ismertetést.

1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 1. rész

A „Szabad Dunántúl” az 1956-os forradalom utolsó napjaiban jelent meg. Amikor azonban a szovjet „baráti csapatok” megszállták országunkat a Ny. Sz. Hruscsov (1894-1971) vezette Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága határozata alapján, a Forgószél Hadműveletben, a második világháború neves hadvezérei (!), a súlyos veszteségekkel nem törődő, kérlelhetetlen, Mjasznyiknak (Mészárosnak) is nevezett G. K. Zsukov (1896-1974) marsall-miniszter mozgósításában, I. Sz. Konyev (1897-1973) marsallnak, a Varsói Szerződés főparancsnokának végrehajtásában 1956. november 4.-én, a címe egyből meg-, illetve visszaváltozott – ahogyan a többi megyében is megtörtént.

Norman Stone: Magyarország – Rövid történelmi vázlat

Ma Magyarország kis ország, ám sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint amit mérete és szokatlan nyelve indokolna – vallja Norman Stone skót történész, aki hálás azért „a furcsa végzetért”, amely összefonta sorsát az országgal. Könyvében arra vállalkozott, hogy a nagyvilág számára felvázolja Magyarország történelmét a 19. század második felének virágzó időszakától egészen 2010-ig, „a remény pillanatáig, ami nem jellemzője a magyar történelemnek”.

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News.

Megjelent a Pécs Története sorozat harmadik kötete

A hódoltság korában (1543–1686) alcímmel megjelent a Pécs nagymonográfia harmadik kötete. A város történetét tudományos igénnyel, de a nagyközönség érdeklődésére is igényt tartó, olvasmányos stílusban tárgyaló, 8 kötetesre tervezett sorozat új kötete kedvezményes áron már előrendelhető. Kedvcsinálóként Vonyó József főszerkesztő ajánlóját osztjuk meg Olvasóinkkal.

Ötödik alkalommal indul történelmi lovas zarándoklat II. Lajos király seregének nyomában

1926 és 1928 között a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamil kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek el azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege egykor táborozott. Az emléktáblák mind a mai napig a helyükön maradtak Érden, Ercsiben, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére 2016 óta minden évben lovas zarándokok járják végig az útvonalat az augusztus 29. előtti napokon.

Százhúsz éve nyílt meg a párizsi világkiállítás

Az 1900-as párizsi világkiállítás Párizs történetének ötödik világkiállítása. Az ezt megelőző 1889-es kiállítás alkalmával építették meg a város szimbólumává vált Eiffel-tornyot. Az 1900. április 14-től november 12-ig tartott kiállításnak nyolcvanháromezer kiállítója és ötvenmillió látogatója volt.

Tatán, Sámuel szomszédságában

A szép nevű Bársonyos dombvidék és az erdős hátú Gerecse hegyvonulat között fekszik Tata, ahol az Által-ér „által tör” a dombokon, a Duna felé. Ötvennél több, bővizű forrás buzog fel a városban és környékén, alkot barlangokat, de leginkább tavakat táplál, bizonyosan évezredek óta. Tata „szárazföldi város”, mégis a vizek, tavak, csermelyek és patakok földje.

Mától ingyenesen hozzáférhető az Arcanum

Az országos járványhelyzetre való tekintettel, átérezve a közép- és felsőoktatásban, valamint kutatásban résztvevők nehéz helyzetét, az Arcanum Adatbázis Kiadó azt a felelősségteljes döntést hozta meg, hogy március 16-tól kezdődően egy hónapra nyilvánossá teszi Magyarország legnagyobb, jelenleg közel 27 millió folyóirat- és újságoldalt tartalmazó periodika adatbázisát, az Arcanum Digitális Tudománytárat.

A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, de a történelem tanulságai megváltoztathatnak minket

A szövetséges erők hetvenöt éve szabadították fel az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort. Ez vetett véget az európai történelem legirtózatosabb bűncselekményének, az európai zsidók tervszerű megsemmisítésének. Ennek során hatmillió zsidó gyermeket, nőt és férfit öltek meg, és velük együtt több millió más ártatlan embert végeztek ki, köztük – etnikai hovatartozásuk miatt – romák százezreit is.

Vers-zarándoklat Radnóti Miklós emlékére

Tóth Péter Lóránt tanár, drámapedagógus, a 2016. évi Jó Ember Díj tulajdonosa Radnóti Miklós születésének 110. és halálának 75. évfordulója alkalmából vers-zarándoklatra indul szombaton a szerbiai Borból a magyarországi Abdáig.

Történelmi lovas zarándoklat II. Lajos király seregének nyomában

1926 és 1928 között a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamil kezdeményezésére emléktáblákat helyeztek el azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege egykor táborozott. Az emléktáblák mind a mai napig a helyükön maradtak Érden, Ercsiben, Dunaújvárosban, Dunaföldváron, Tolnán, Szekszárdon, Bátán és Dunaszekcsőn.



Archívum

Hirdetés