Zalaegerszeg
Becsvölgye
Szálinger Balázs darabja a Hevesi Sándor Színházban Mit jelent odaadni a legféltettebb kincsed azért, amit meg akarsz nyerni? Foglya kell légy annak, aminek csínját bínját meg akarod ismerni. Most látom milyen ragadozó, aki ezt követeli, hogy csábít, habarít magába míg már nem látsz senkit-semmit rajta kívül. Izgalommal, gyönyörrel, szerelemmel kábít. Rabságod veszettül izgalmas.
Három sárkány – egy társulat
A helyzet már történelmi. Megfigyelhető, mikor milyen színdarabokra fogékony a közönség, mikor mit tűznek repertoárra. Viszonylagos békében lehet ébreszteni a népet a belenemnyugvásra. Háborús körülmények közt vidámabb, könnyedebb műfajokra van igény. A jövőt mindig előre kell látni. Ha nem sikerül, el kell képzelni, meg kell álmodni.
Segítség! Behálóztak!
Sosem gondoltam volna, hogy ezt így is lehet. Moliere: Tartuffe. Milyen jó, hogy Petri György újrafordította. Mikor még kötelező olvasmányként rágtam végig, nem érdekelt, elkábított a régies nyelvezet, unalmas volt, legyintett bennem a nagyképű fiatal: á, ilyen már nincs. És a por, ami rátelepedett eltakarta a lényeget.
Kőműves Kelemen – rockballada és Volt egy seregünk – oratórikus mű
Hál’Istennek nem vagyok színikritikus, így azt írhatok, amit érzek, gondolok, hiszek. Először jut eszembe a repertoárról gondolkodni. Ez a két, külön-külön remek előadás kezet fog egymással bennem. E két, frissen bemutatott előadás között érdekes analógiát vélek felfedezni. Már két sor is lehet vers, ez a két előadás is párhuzamosan fut, nem csak a színház repertoárján, gondolati szinten is, az én fejemben.
Válaszol: Besenczi Árpád színházigazgató, rendező, színész – Kérdez: Nászta Katalin
Annyi interjút készítettek önnel, kedves igazgató úr, hogy azon gondolkoztam, mit kérdezhetek, amit még nem… Cseng a telefon, a kétéves kisfiú már kiáltja: Anya, anya…! A két kisebbik gyermekével jött fel az irodába, a harmadik emeletre, és ez így megy, napok óta. Próbálják a következő darabot. Kőműves Kelemen, amiben ők is szerepelnek. Nem anya. Folytathatjuk. Van olyan, amit nem kérdeztek meg, de elmondaná, szívesen?
A vágy villamosa Zalaegerszegen
Siker. Remek darab, remekül eljátszva. Csak sajnálhatják azok a színészek, akiknek nem adatik ilyen „hagyományos”, egyszerű, ember és jellemábrázolási lehetőség, a helyzetek, szituációk kiaknázása, az emberi jellemek kibontása, a kapcsolatok alapos bemutatása. A darabot be sem kell mutatnom, sokszor szerepelt – legalábbis magyar földön – a színpadi deszkákon.
A tanú – Zalaegerszegen
Sírjunk vagy nevessünk, vagy sírva nevessünk – mi kell a tragikomédiához? Kell egy jó kis diktatúra, olyan szocilista fajta, legyen komoly és kibírhatatlan, de azért nevessünk rajta. Böhm György eldöntötte. A tanú (film)sikerét felül nem múlhatja, de a fennvaló segítségére siet és aktualitásba hozza a témát.
A kőszívű ember fiai – Bemutató a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban
Az 1848-49-es szabadságharcunk emléke mai napig nemzetünk nagy büszkesége. Hős anyák fiaikból hősöket nevelnek, értelme van a becsületnek. Tisztességes a hazáért küzdeni. Az ellenséggel szemben csak felemelt fő nyerhet tisztességet, a lehajtott csak Krisztus előtt bocsánatot. Az alázat és alázatoskodás közti különbség éles. Az anya szabadságra, egyedül Isten előtti alázatra tanítja őket.
A király beszéde – a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadása
A színház honlapján olvashatjuk: 1936-ot írunk. V. György fia, György pszichés dadogása miatt alkalmatlan arra, hogy tömegek előtt szerepeljen, és retteg a megszólalástól. Holott erre nagyon nagy szüksége lenne egész Angliának, hiszen Európát egy ördögi szónok viszi a teljes őrületbe: Adolf Hitler. Egy zseniális beszédterapeuta és egy fantasztikus ember, Lionel Logue segít a királyi család tagjának, hogy ember legyen. Hogy király legyen.
Előadás a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban
Mindennek van valamilyen haszna. A sokadik előadást nézhetem, a társulat túl van a kezdeti izgalmakon. Meleg van. Nincs telt ház, de lelkes kis közönség. A szülők örülnek szereplő gyerekeiknek, a színészek, hogy végre látják is őket a nézők, a rendező, hogy dolgozhat, a színház, hogy beindult újra. A közönség, hogy tapsolhatja őket.
Elnémult harangok
A színpad sötét, a hátsó felületre vetített képsorok mintha ősködből, ükapáink korából üzennének, szemünk előtt bontakozik a gyönyörű táj. A szülőföldhöz való ragaszkodást, hűséget tolmácsoló vers sorait hallhatjuk. A darab cselekménye az ezernyolcszázas évek végén játszódik – Rákosi Viktor regényének második részéből ollózták a szerzők a darab szövegét –, a regény 1903-ban született, jóval Trianon előtt.
Kölcsönlakás
Miközben az ország színésztársadalma forrong, háborúzik, világot megvált, tüntet – itt azt látjuk, amiből a színház meg tud élni. Jókedvvel mutatják be, mitől döglik általában, de konkrétan is a légy.
Nászta Katalin: Reflexió – a nyilvános főpróba után
A csomagolás mindig számít. Ezt a ’90-es években hallottam először egyik zalaegerszegi barátnőmtől. Bármi csekélységet adott ajándékba, gyönyörűen becsomagolta. Nem is a benne levő, hanem a gesztus szerezte meg az örömöt.
Augusztus Oklahomában
Egy színházi előadás mindig hátrányból indul, ha ugyanazt a sztorit már filmen is bemutatták. Kivált, ha olyan hírességek játszanak benne, mint Meryl Streep, Julia Roberts és mások. Nos ez alkalommal büszkék lehetnek a zalaegerszegi színház művészei. Az összehasonlításban ők jönnek ki győztesen, csapatostul.
Szabálytalan színházi kritika
Zrínyi Miklós, a törökverő. Zrínyi Miklós, a költő. Zrínyi Miklós, a magyar hős: ősünk, tanultuk volna annakidején, de nem tanultuk. Nem is foglalkoztatott, hogy ki volt, inkább egy nagyonrégikitérdekelmamár típusú alakja a történelemnek…, vagy irodalomnak..?
Partnereink
